Pénzmosási kockázatokra figyelmeztet a brazil jegybank a stabilcoinok kapcsán
2026. 11. 16. — 13:49
A hatóság különbséget tesz a technológiai alkalmazás és a közvetlen értékesítés között, miközben szigorodnak a tőkekövetelmények és bővülnek a jelentési kötelezettségek.
- Gerson Romantini szerint bizonyos stabilcoin-alapú nemzetközi átutalások akkor is pénzmosási aggályokat vethetnek fel, ha a pénz eredeti forrása legális.
- A jegybank szerint tilos az a modell, ahol a szolgáltató közvetlenül stabilcoint ad el az ügyfélnek devizaváltási célból.
- Október 1-jétől a szabályozott eFX-szolgáltatók és külföldi partnereik meghatározott elszámolásaihoz nem használhatók virtuális eszközök, a legalább 10 000 dollár értékű, saját tárcás utalásokat pedig jelenteni kell.
- Az új tőkekövetelmények több vállalkozást tevékenysége megszüntetésére vagy helyi jelenléte felülvizsgálatára késztettek; az argentin Lemon már kivonult a brazil piacról.
Gerson Romantini a kétféle, az iparágban „stabilcoin-szendvicsként” emlegetett modellt különböztette meg. Az egyik modellben az ügyfél hagyományos devizaügyletre szerződik, a szabályozott intézmény pedig a technikai háttérben használ virtuális eszközök; a forrás ezt a konstrukciót megengedhetőként ismerteti, de a külön eFX-elszámolási korlátozások továbbra is érvényesek. Ezzel szemben a tiltott változatban az ügyfél átmenetileg tulajdonosa lesz a stabilcoinnak, amelyet a szolgáltató kifejezetten a devizaváltási folyamat részeként értékesít számára.
A beszámolóban idézett, az ügyet ismerő iparági szereplő szerint a szabályozás tovább szigorodhat: felmerült, hogy bizonyos stabilcoinos szolgáltatásokat a jövőben kizárólag bankok nyújthatnának, korlátozva a fintechvállalatok mozgásterét. A korábbi felhatalmazással nem rendelkező, tevékenységüket folytatni kívánó eFX-szolgáltatóknak 2027. május 31-ig kell benyújtaniuk az engedélykérelmüket, miközben a belépési küszöb jelentősen megemelkedett; a kötelező minimumtőke összege a profil függvényében akár a 37,2 millió reált is elérheti.
Gerson Romantini jegybanki vezető az informális pénzküldési rendszerek, az úgynevezett „dólar cabo” technológiai megújulását látja a kriptovalutás folyamatokban. A jegybank ezért nem pusztán a technológia használatát, hanem a teljes tranzakciós folyamat felépítését és az ügyfél abban betöltött szerepét vizsgálja. A beszámoló szerint az engedélyezési folyamatban részt vevő intézmények száma elmaradt a korábbi iparági várakozásoktól: az előzetesen várt 150–200 jelentkező helyett hozzávetőleg 40 intézményt azonosítottak az eljárás résztvevőjeként.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


