Öt éve hunyt el Igaly Diána: így emlékezik a sportlövészet királynőjére pályatársa

Joó Éva világbajnok puskás sportlövő felidézte, hogy bár más szakágban versenyeztek a Központi Lövészklubban, az edzőtáborok és a későbbi szövetségi munka során többet találkoztak, és sportbarátok lettek. Felidézte az athéni olimpia pillanatait is, ahol a helyszínen szurkolt Igalynak, és már a verseny közben érezhető volt az a fegyelmezettség, amellyel végül elnyerte az aranyérmet. A sportágon belül mindenki által kedvelt bajnoknő halálhíre sokkolta a közösséget: Joó Éva éppen a kertjében dolgozott, amikor egy másik lövőtől, Zwickl-Veres Katától megtudta a tragédiát.

A sportlövő nemcsak versenyzőként, hanem sportvezetőként is meghatározó alakja volt a hazai sportéletnek a szövetség alelnökeként. Életének fontos részét képezte az édesapjáról elnevezett budaörsi lőtér fenntartása, ahol fiatalokat oktatott a koronglövészetre. A létesítmény sorsa körül hosszas küzdelem zajlott az önkormányzattal, és bár a sportlegenda halála után két évvel a pálya végleg bezárt, szakmai örökségét a Magyar Sportlövők Szövetsége által alapított Igaly Diána-díj viszi tovább.

A tragédia, amely Csollány Szilveszter tornász halála mellett a magyar sportvilág egyik legsúlyosabb vesztesége volt a világjárvány idején, máig élénken él a kortársak emlékezetében. „Ilyen nem létezik, gondoltam... Visszakérdeztem, hogy biztos? Időbe tellett fölfogni a hírt. Hihetetlen, hogy éppen Diával történt meg ez” – emlékezett vissza Joó Éva a Blikknek a megdöbbentő pillanatokra. Igaly Diána nemcsak eredményeivel, hanem közvetlen stílusával is rengeteg embert vonzott be a sportágba, neve pedig máig egybeforr a magyar koronglövészettel.