Oroszország letett a dollár jüannal való kiváltásáról az amerikai szankciók miatt

A Bloomberg beszámolója szerint a fordulatot az Egyesült Államok 2024 júniusi döntése váltotta ki, amellyel jelentősen kibővítették a másodlagos szankciók hatályát. Ez súlyos devizahiányt okozott az orosz gazdaságban, az utalásokat pedig hónapokra befagyasztották vagy visszafordították. Az utalások hónapokra történő befagyasztása vagy visszafordítása miatt az orosz jegybank arra kérte a hazai pénzintézeteket, hogy fogják vissza a jüanalapú hitelezést. A kifizetések még az ellenőrzött partnerek esetében is gyakran elakadnak a szigorú megfelelőségi vizsgálatokon.

A közvetlen banki elszámolások nehézségei miatt az orosz vállalatok kénytelenek harmadik országokon keresztül, fizetési ügynökök bevonásával intézni a kereskedelmet. Bár ez a megoldás megbízhatóbb a leállított banki kapcsolatoknál, a logisztikai szektor adatai szerint a közvetítői jutalékokkal együtt a költségek a 15–20 százalékot is elérik. A folyamat a jüan nemzetközi ambícióit is visszavetette: a kínai deviza a globális rangsorban a negyedik helyről a japán jen mögé, az ötödikre csúszott vissza.

Peking szerint a SWIFT adatai nem mutatják a teljes képet. Pan Kungseng, a kínai jegybank elnöke szerint a belső banki tranzakciókat és a hazai rendszert is beleszámítva a jüan részesedése a globális kifizetésekből eléri a 6–7 százalékot. A Peterson Nemzetközi Gazdasági Intézet elemzése szerint a CIPS-forgalom növekedése önmagában nem ellensúlyozza a SWIFT-rendszerben tapasztalt visszaesést. A pénzügyi akadályok ellenére a két ország politikai viszonya stabil, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a sencseni APEC-csúcson ismét egyeztet, ahol Donald Trumppal is találkozhatnak.