Kép: Euronews EnglishNyolcéves út után sikeresen pályára állt a Merkúrnál a BepiColombo űrszonda
2026. 11. 21. — 20:34 · frissítve: 2026. 11. 22. — 17:04
A Nap gravitációs vonzása miatti bonyolult manővereket követően megérkezett a legbelső bolygóhoz az európai és japán közös misszió, hogy feltárja az égitest jeges krátereinek és belső szerkezetének titkait.
- A 2018-ban indított szonda a történelem második olyan eszköze, amely tartósan keringési pályára állt a legkisebb bolygó körül.
- Az űreszköz két különálló egysége december 9–10-én válik szét, hogy eltérő magasságokból végezzenek részletes tudományos méréseket.
- A kutatók a bolygó aszimmetrikus mágneses mezejét és a felszínén található különös, máshol nem látható mélyedéseket elemzik.
- A küldetés választ adhat arra, miért rendelkezik a kis bolygó a sugarának 85 százalékát kitevő, hatalmas vasmaggal.
- A Merkúr felszínén a hőmérséklet elérheti a 430 Celsius-fokot, ezért az űrszondát és műszereit a lehető leghűvösebben kell tartani; a Nap gravitációja a pályára állást is megnehezítette.
A Merkúr elérése technológiailag hatalmas kihívás: a Nap közelsége miatt az űrszondát a csillag gravitációja folyamatosan gyorsítja, így a lassításhoz és a pályára álláshoz több energiára van szükség, mint a Pluto eléréséhez. A BepiColombo az utazás során hatszor repült el a Merkúr mellett, hogy a gravitációs hintamanőverek segítségével végül stabil pályára kerüljön.
A küldetés két fő egységből áll. Az Európai Űrügynökség (ESA) által épített Mercury Planetary Orbiter (MPO) a felszínt és a belső szerkezetet térképezi fel, míg a Japán Űrügynökség (JAXA) Mio nevű szondája a mágneses teret és a napszelet elemzi. Az MPO fedélzetén található MIXS röntgenkamera az első ilyen eszköz, amelyet bolygóközi küldetésre küldtek; ezt az utazás alatt a Rák-köd megfigyelésével tesztelték.
A tudósokat leginkább a Merkúr „hollows”-nak nevezett fényes mélyedései foglalkoztatják, amelyek sehol máshol nem találhatók a Naprendszerben. Emellett vizsgálni fogják a bolygó aszimmetrikus mágneses terét is, amely az északi féltekén érthetetlen módon erősebb. Carolyn Ernst, a Johns Hopkins Egyetem kutatója szerint az adatok segíthetnek megérteni a távoli csillagok körül keringő, Merkúrhoz hasonló exobolygók természetét is. A tényleges tudományos adatgyűjtés 2027 tavaszán kezdődik, miután az egységek elérték végleges kutatási pályájukat.
Frissítés2026. 11. 21. — 22:32
A történetet újabb, illetve frissült források alapján újraírtuk. A korábbi változat lényegi állításai nem változtak.
Korábbi cím: „Nyolcéves út után Merkúr körüli pályára állt a BepiColombo”
Frissítés2026. 11. 22. — 06:32
A történetet újabb, illetve frissült források alapján újraírtuk. A korábbi változat lényegi állításai nem változtak.
Korábbi cím: „Merkúr körüli pályára állt a BepiColombo űrszonda”
Pontosítás2026. 11. 22. — 17:04
A tényellenőrzés észrevételei alapján pontosítottuk a szöveget - a megfogalmazás módosult, a történet lényege nem.
Korábbi cím: „Nyolcéves út után Merkúr körüli pályára állt a BepiColombo”
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.





