Kép: Portfolio.huNyilvánosságra hozták az Orbán-kormány korábban titkosított egészségügyi reformterveit
2026. 11. 16. — 16:28 · frissítve: 2026. 11. 17. — 22:07
A Tisza-kormány közzétette a Boston Consulting Group and az egykori ITM dokumentumait, amelyek a magánegészségügy bővítését és az állami ellátórendszer mélyreható reformját vázolták fel.
- A 2021-es minisztériumi stratégia a magánszektor szabályozott bővítését és kiegészítő biztosítási rendszer bevezetését javasolta az állami ellátás hiányosságai miatt.
- A BCG elemzése szerint a teljes ellátórendszeri infrastruktúra felújítása évi 224 milliárd forintot igényelt volna.
- A tervek lehetővé tették volna az egyetemi klinikák kapacitásainak 15-30 százalékos elkülönítését fizetős, kiegészítő szolgáltatások nyújtására.
- A dokumentumok rámutattak, hogy a magyar lakosság egészségi állapota és az egészségügyi ráfordítások elmaradnak a többi V4-es ország átlagától.
A BCG számításai szerint a kiegészítő egészségbiztosítás éves szinten 30-39 milliárd forintos közvetlen költségvetési egyenlegjavulást eredményezhetett volna. A stratégia részeként az EESZT és az online pénztárgépek adatainak összevetésével ellenőrizték volna a magánorvosok bevételeit, célul kitűzve a szektor „kifehérítését”. A Portfolio kiemeli, hogy a tervek között szerepelt az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása magánszolgáltatóknak, ám ezt a kérdést a kockázatok és a negatív társadalmi megítélés veszélye miatt politikai döntési körbe utalták.
Az mfor.hu beszámolója alapján a 1600 oldalas BCG-dokumentum rámutatott: Magyarországon a megelőzhető halálesetek száma (10 ezer főre 387 eset) jelentősen magasabb a többi V4-es ország 279-es átlagánál. A reformterv a hazai kórházrendszert háromszintűvé – helyi, regionális és országos – alakította volna át; a háziorvosok javadalmazását 575 ezer forintról 1,3–1,4 millióra, a szakorvosokét pedig az osztrák szakorvosi jövedelem 75–80 százalékára javasolta emelni. A szakértői anyag szerint a sikeres végrehajtáshoz egy külön „Transzformációs Irodát” kellett volna létrehozni, ám a terv végül az előző kormányzati ciklusban az irattárakba került.
A dokumentumokból kiderül, hogy az egykori Orbán-kormány hivatali ideje alatt a „nem üzlet az egészség” politikai jelszava mellett olyan szakmai anyagok készültek, amelyek kifejezetten gazdasági növekedési lehetőségként tekintettek a magánegészségügyre. A stratégia részeként fizetős extra szolgáltatásokat – például egyágyas szobákat és menüválasztásos étkezést – vezettek volna be az állami intézményekben, miközben a lakosság számára adókedvezményekkel ösztönözték volna a kiegészítő egészségbiztosítások megkötését.
Pontosítás2026. 11. 17. — 22:07
A tényellenőrzés észrevételei alapján pontosítottuk a szöveget - a megfogalmazás módosult, a történet lényege nem.
Korábbi cím: „Nyilvános a Tisza-kormány által közzétett, korábban titkosított egészségügyi reformterv”
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.



_fill_1200x675_0.jpg)