Növelheti a demencia kockázatát az időskori rendszeres nappali alvás
2026. 11. 15. — 01:39
Egy friss kutatás szerint a napközbeni elalvás a demencia korai jele lehet, a gyakori bóbiskolás akár 48 százalékkal is növelheti a betegség kialakulásának esélyét.
- A Journals of Gerontology szaklapban közzétett, tízéves kutatás során közel ezer, 65 év feletti résztvevő alvási szokásait vizsgálták.
- A mindennapos vagy akaratlan napközbeni elalvás jelentősen, akár 39-48 százalékkal is megemelheti a demencia kialakulásának valószínűségét.
- Meglepő módon még a harminc percnél rövidebb szundikálások is mintegy 40 százalékkal fokozták a kockázatot a nem alvókhoz képest.
- A szakértők szerint a szundikálás valószínűleg nem közvetlen kiváltó ok, hanem az agy korai károsodásának egyik kísérő tünete.
A szakértők szerint az alvás és a demencia kapcsolata a klasszikus „tyúk vagy tojás” dilemmát idézi: nehéz eldönteni, hogy a szundikálás okozza-e a demenciát, vagy inkább annak korai jele. Shelby Harris szerint a betegség korai szakaszában már károsodhatnak az alvás-ébrenlét ciklust szabályozó agyterületek. A kutatók azt is megjegyezték, hogy az összefüggés gyengült, ha kizárták azokat, akiknél a követés első öt évében kialakult a demencia. Ez arra utalhat, hogy a nappali álmosság inkább a betegség korai jele, mint közvetlen kiváltó oka.
Shelby Harris alvásszakértő hangsúlyozza, hogy a szundikálás elkerülése önmagában nem csökkenti a kockázatot, ha az egy mélyebb neurológiai probléma tünete. Emellett számos egyéb tényező, például az alvási apnoé, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, a nikotin vagy a koffein hiánya is okozhat túlzott nappali fáradtságot.
A szakértők azt tanácsolják, hogy aki egyre gyakrabban és akaratlanul szundít el napközben, forduljon orvoshoz. Az ilyen esetekben végzett kivizsgálás segíthet feltárni a háttérben álló alvászavarokat vagy más egészségi problémákat.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

