PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Hortenzia

Kép: Pénzcentrum

Nem borítékolható a drágulás az euróval: a magyarok alig negyede tart az áremelkedéstől

2026. 11. 16. — 19:23 · frissítve: 2026. 11. 17. — 09:47

A 2026-os adatok szerint a hazai árszínvonal már az uniós átlag 78 százalékán áll, ami mérsékli a devizaváltás kockázatait. A korábbi csatlakozók tapasztalatai szerint az euró bevezetése önmagában legfeljebb átmeneti, mérsékelt inflációs többletet okozhat; a tartós áremelkedést inkább a gazdasági felzárkózás és a külső környezet befolyásolja.

  • A magyarok mindössze 25 százaléka számít áremelkedésre az euró bevezetésekor, ami jelentős csökkenés a korábbi évekhez képest.
  • Lengyelországban és Csehországban jóval magasabb, 70 százalék körüli a lakosság félelme a közös deviza árfelhajtó hatásától.
  • A tapasztalatok szerint az árak alakulását nem a pénznem, hanem a gazdasági fejlettség és a konvergencia folyamata határozza meg.
  • Az átváltáskori kereskedői kerekítés csupán néhány tized százalékpontos, átmeneti technikai inflációs többletet okozhat a hazai gazdaságban.
  • Magyarország a korábbi csatlakozóknál magasabb relatív árszintről indulna, ami tovább szűkíti a váltás utáni drágulás lehetőségét.

Az Eurobarométer 2026-os adatai szerint a magyar lakosság véleménye jelentősen elmozdult a korábbi évekhez képest: 2025-ben még 37, 2020-ban pedig a válaszadók többsége tartott a drágulástól. Jelenleg a magyarok sokkal optimistábbak a régiós szomszédoknál, hiszen a lengyelek 71 és a csehek 67 százaléka még mindig tart az euró árfelhajtó hatásától. A Portfolio által idézett felmérések szerint a pozitívabb hozzáállás összefügg az euróbevezetés növekvő társadalmi támogatottságával.

Az elemzések szerint Magyarország árszínvonala már most eléri az uniós átlag 78 százalékát, ami magas kiindulási szint a korábbi csatlakozókéhoz képest. Öt évvel az euróátvétel előtt Lettországban és Horvátországban is 70 százalék fölött volt ez az érték, ami azt sugallja, hogy a magyar piacon már kisebb a tere a hirtelen árfelzárkózásnak. A Pénzcentrum cikke szerint a magas kiindulási árszint miatt szűkebb lehet a további áremelkedés tere egy esetleges jövőbeli devizaváltás után.

A források hangsúlyozzák, hogy az esetleges kereskedői kerekítésekből adódó minimális drágulásnál sokkal fontosabbak a külső tényezők. Az inflációt hosszabb távon a globális energiaárak alakulása és a gazdaság általános fejlettségi szintje befolyásolja érdemben, nem pedig a fizetőeszköz lecserélése. Amennyiben a hazai gazdaság felzárkózása folytatódik és a nemzetközi környezet kedvező marad, a kerekítésekből eredő átmeneti inflációs többlet nem jelenthet érdemi terhet.

  1. Helyesbítés2026. 11. 17. — 09:47

    A tényellenőrzés hibát talált a korábbi változatban, ezért a szöveget a források alapján újraírtuk.

    Korábbi cím: „Az euróbevezetés önmagában nem okoz tartós áremelkedést, a gazdasági fejlődés a fontosabb tényező”

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra