Kép: QubitNégymilliárd éves időutazásra hív a BBC Earth új, Evolúció című sorozata
2026. 11. 09. — 21:35
Chris Packham zoológus öt epizódon keresztül kalauzolja a nézőket az állatvilág kialakulásának mérföldkövei mentén, bemutatva saját evolúciós történetünk titkait is.
- A vasárnaponként jelentkező részek olyan állatokon keresztül mesélnek, mint az elefántok, a delfinek, a lovak vagy a denevérek.
- Szöllősi Gergely és kollégái LUCA-kutatása segített a sorozat egyik történetének bemutatásában, Szathmáry Eörs és John Maynard Smith könyve pedig az evolúciós események kiválasztásában volt a készítők segítségére.
- Egy friss kutatás szerint a gerincesek gyors idegi jelvezetéséért felelős mielinhüvely kialakulását ősi retrovírusoknak köszönhetjük.
- Az őslények élethű rekonstrukcióit nem mesterséges intelligenciával, hanem vizuáliseffekt-művészek és anatómusok szoros együttműködésével alkották meg.
A sorozat tudományos alaposságát jelzi, hogy a készítők a legújabb genetikai és őslénytani bizonyítékokra támaszkodtak. Szöllősi Gergely evolúcióbiológus és kollégái 2024-es elemzése például fontos szerepet kapott a LUCA (az utolsó közös ős) bemutatásakor. Kutatásuk szerint ez az ősi sejt már 4,2 milliárd évvel ezelőtt megjelent, és meglepően összetett volt, ami arra utalhat, hogy az élet a világegyetemben máshol is hamar kialakulhatott. A produkció szerkezetét Szathmáry Eörs és John Maynard Smith klasszikus műve, Az evolúció nagy lépései is inspirálta.
Alice Jones, a sorozat producere kiemelte, hogy a vizuális megjelenítésnél tudatosan kerülték a mesterséges intelligenciát az élőlények megalkotásakor. Az olyan ősi állatokat, mint a kétoldali szimmetriájú élőlények közös ősét, az Urbilateriát, összehasonlító anatómiai ismeretek alapján, kézzel alkották meg a művészek. Az összehasonlító anatómiai és molekuláris ismeretek, valamint a szakértők segítsége a fosszilis leletek nélkül fennmaradt ősi állatok rekonstrukcióját is támogatta.
A sorozat egyik legérdekesebb állítása a delfinek intelligenciájához kapcsolódik. A negyedik epizód bemutatja, hogy az agy hatékony működéséhez elengedhetetlen mielinhüvely megjelenése 400-450 millió évvel ezelőttre tehető. A Cell folyóiratban közölt eredmények szerint a mielinhüvely kialakulásában retrovírusok is szerepet játszottak: genetikai elemeket építettek be a gerincesek genomjába. A mielinhüvely elengedhetetlen az idegrendszer gyors és hatékony működéséhez.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

