PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Hortenzia

Kép: Demokrata
1 forrásTudományRégészet

Nagy valószínűséggel Szent László lábszárcsontja a Mezőkövesden előkerült ereklye

2026. 11. 17. — 06:05

A mezőkövesdi plébánián talált csonttöredék genetikai vizsgálata megerősítette, hogy a maradvány megegyezik a győri hermában őrzött koponya örökítőanyagával vagy annak férfirokonáéval.

  • A fémdobozba zárt ereklyét 2024-ben találták meg a mezőkövesdi plébánián, miután az 1950-es évek óta feledésbe merült.
  • A szénizotópos kormeghatározás 995 és 1149 közé teszi a lelet korát, ami lefedi Szent László 1095-ös halálát.
  • Az antropológiai vizsgálat alapján a lábszárcsont egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.
  • A kutatók szerint a csontból kinyert DNS a Győrben őrzött fejereklyében található koponya örökítőanyagával azonos, vagy a koponya férfitestvéréé.

A maradványt 2024-ben, egy plébániai átadás-átvétel során találták meg egy fémdobozban, amelyen a „Crus Sancti Ladislai Regis Hungariae” (Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontja) felirat szerepelt. A visszaemlékezések szerint az ereklye az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, ám az évtizedek során szinte teljesen elfeledkeztek róla. Solymosi László történész rávilágított, hogy az 1192-es szentté avatás során végzett exhumálás teremtett lehetőséget arra, hogy a király testéből ereklyéket vegyenek, amelyek később az ország számos pontjára eljutottak.

Az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársa, Borbély Noémi az eredmények kapcsán kifejtette, hogy bár a DNS-állomány gyenge megtartású és szennyezett volt, az adatok így is egyértelmű genetikai kapcsolatot mutattak a győri koponyareklyével. Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus elmondta, hogy a mezőkövesdi csontmaradvány történetét fikciós dokumentumfilmben tervezik bemutatni; a forgatásokon felkeresik azokat a városokat, gyűjteményeket és templomokat, ahol Szent László ereklyéit őrzik.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra