PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: Demokrata

Menekülés a Paradicsomba: Paul Gauguin-életmű-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

2026. 11. 16. — 08:13

A 2027 februárjáig látható tárlat 150 műalkotáson keresztül mutatja be a tőzsdeügynökből lett festő drámai útját Bretagne-tól Tahitiig. A remekművek neves nemzetközi múzeumokból érkeztek Budapestre.

  • A Szépművészeti Múzeum kiállítása nyolcvan Gauguin-alkotást mutat be, köztük a New York-i Metropolitan és a párizsi Musée d’Orsay kincseit.
  • A tárlat időrendben követi végig a művész fejlődését az impresszionista szárnypróbálgatásoktól egészen az egzotikus polinéziai korszakának remekműveiig.
  • A kiállított művek között Van Gogh, Cézanne és Rippl-Rónai József alkotásai is szerepelnek, kontextusba helyezve Gauguin radikális stílusváltásait.
  • A 2027. február 28-ig látogatható tárlat összesen 150 műtárgyat vonultat fel tizenöt nagyobb szekcióra és kilenc kisebb részre osztva.

Paul Gauguin művészete és élete elválaszthatatlan a civilizációból való kivonulástól: sikeres párizsi tőzsdeügynöki karrierjét és családját hagyta hátra, hogy nincstelen bohémként keresse az önmegvalósítást. Perui gyermekéveinek tárgyi és vizuális élményei meghatározták Gauguin művészetét. Később Európában nem találta a helyét, és nem kapta meg a vágyott elismerést. Pályája során Camille Pissarro tanítványaként indult, de hamar túllépett az impresszionizmuson: hitt abban, hogy a művészetnek nem a látványt, hanem a képzeletet és a belső, misztikus világot kell megszólítania.

A kiállítás egyik érzelmi csomópontja a Vincent van Gogh-gal való viharos kapcsolata, amely az Arles-ban töltött közös munka során majdnem tettlegességig fajult. A trauma után, Bretagne-ba visszatérve született a tárlat címadó képe, a Bonjour Monsieur Gauguin is, amelyen a festő magányos, megtört utazóként ábrázolja önmagát. Mivel Európában nem találta a helyét és nem kapta meg a vágyott elismerést, 1891-ben elhagyta a kontinenst, és a polinéziai szigetvilágba menekült. Tahitin nem a gyarmatosított valóságot, hanem az „elvesztett Paradicsomot”, az ősi maori kultúrát és spiritualitást jelenítette meg izzó színvilágú festményein.

Geskó Judit kurátor koncepciója szerint a budapesti tárlat nemcsak Gauguinre koncentrál, hanem mesterei és kortársai műveit is bemutatja. Olyan óriások képei mellett láthatók a főművek, mint Claude Monet vagy Paul Cézanne, de a látogatók a magyar modernizmus egyik legfontosabb alakja, Rippl-Rónai József munkásságán keresztül is megismerhetik a korabeli európai művészeti közeget. A kiállítás anyaga többek között a madridi Thyssen-Bornemisza és az amszterdami Van Gogh Múzeum gyűjteményéből állt össze.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra