Mélyrepülésben a magyar építőipar: harmadával zuhantak az új szerződések

A statisztikai adatok szerint az egyéb építmények főcsoportján belül minden alágazat jelentős visszaesést mutat: az út- és vasútépítés 20,9 százalékkal, a közműépítés pedig 28 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Ezzel szemben az épületek építése 5,3 százalékos bővülést tudott felmutatni. A szektor legnagyobb súlyú ága, a speciális szaképítés termelése 9,9 százalékkal csökkent, miközben ebben a szegmensben volt a legmagasabb, 6,2 százalékos az áremelkedés 2025 harmadik negyedévéhez képest.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint a tartós megrendeléshiány miatt már megkezdődött a szakmai műhelyek fokozatos leépülése. Bár a hazai tervezői és kivitelezői kapacitás elegendő lenne évi 25 ezer új lakás felépítésére is, jelenleg 13–14 ezer lakás épül; a bővüléshez fizetőképes keresletre és kiszámítható állami szabályozásra lenne szükség. Az MBH Elemzési Centrum elemzője, Horti Flóra arra figyelmeztet, hogy az év végére az ágazat technikai recesszióba csúszhat, az érdemi kilábalás pedig a szakszövetség várakozásai szerint csak 2028-ra várható.

A kormányzati oldal által belengetett Wekerle Plusz program négy év alatt 550 millió eurót szán az első lakáshoz jutók támogatására, további 633 milliárd forintot pedig energetikai felújításokra. A szakértők szerint azonban ezen intézkedések hatása csak középtávon jelentkezhet az építőipari teljesítményben. A teljes szerződésállomány volumene szeptember végén 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.