Megbukott és házi őrizetbe került Paraguay elnöke a bankbotrány miatt

A vizsgálat középpontjában az áll, hogy Santiago Peña politikai befolyását felhasználva segítette az Ueno Bank felemelkedését. Az elnök korábban maga is tulajdonrésszel rendelkezett a bank holdingtársaságában, amelyet csak 2025 áprilisában adott el. Emellett ő nevezte ki a központi bank élére Carlos Carvallo Spaldingot, aki korábban az Ueno vezérigazgatója volt, és hivatali ideje alatt engedélyezte a pénzintézet digitális bankká alakulását. A vádak szerint az intézménybe több mint 800 millió dollárnyi állami- és nyugdíjalapot csatornáztak be, miközben a felügyeleti szervek eltekintettek a kockázatos hitelezési gyakorlatok ellenőrzésétől.

A politikai bukás hátterében egy belső pártharc is meghúzódik. Az NBC News elemzése szerint Peña egykori mentora, a korábbi elnök, Horacio Cartes fordult szembe a regnáló államfővel, miután Peña megpróbálta kiépíteni saját, Cartestől független hatalmi bázisát. Amikor a bankválság kicsúcsosodott, Cartes nyilvánosan az elnök elmozdítását sürgette; a szenátus mind a 44 jelen lévő tagja Peña leváltására szavazott. Rafael Filizzola ellenzéki szenátor a demokrácia visszatérése óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányának nevezte az esetet.

A bankválság azonnali és súlyos hatást gyakorolt a mindennapi életre: az üzletek forgalma egyes helyeken 80 százalékkal esett vissza, mert a lakosság nagy része nem tudott fizetni az alapvető élelmiszerekért sem. Egy népszerű fuvarmegosztó alkalmazás is leállt, háromezer sofőrt hagyva munka nélkül, mert a rendszer az Ueno Bankon keresztül működött. A betétek mintegy 35 ezer dollárig biztosítottak, ami a jegybank szerint az Ueno ügyfeleinek 97 százalékát fedi le. A zárolt pénzek miatt országszerte tiltakozások voltak, egyes helyeken rendőrökkel is összecsaptak. Az ügyben eddig huszonhét ember ellen emeltek vádat, köztük a bank alapítója ellen is, akit már letartóztattak.