PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Albert

Kép: Portfolio.hu
1 forrásKörnyezetKlímaváltozás

Már nem tartható a 1,5 fokos cél, nettó negatív emisszióra van szükség

2026. 11. 15. — 08:16

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikák folytatása esetén a század végére 2,8 fokos felmelegedés várható. A cikkben ismertetett külön UNEP-tanulmány alapján a fejlett országoknak a nettó zéró kibocsátást mérföldkőnek kell tekinteniük, és fel kell készülniük a nettó negatív kibocsátás elérésére.

  • A sarkvidéki jégtakarók hatszor gyorsabb olvadása a következő évszázadokban több méteres, drasztikus tengerszint-emelkedést okozhat a part menti területeken.
  • Az örökké fagyott talaj olvadásából felszabszabaduló üvegházhatású gázok mennyisége már most eléri a nagy iparosodott országok kibocsátási szintjét.
  • A hegyvidéki gleccserek és a hótakaró eltűnése fokozhatja a vízellátás bizonytalanságát, és növelheti az olyan természeti veszélyek kockázatát, mint a gleccsertavi áradások, illetve a jég- és sziklaomlások.
  • A forrás szerint a metánkibocsátás azonnali, drasztikus visszaszorítása szükséges a közeljövőbeli felmelegedés ütemének és csúcsértékének mérsékléséhez.

A Portfolio véleménycikkében ismertetett ENSZ-jelentések (UNEP, ICCI) arra figyelmeztetnek, hogy a 1,5 °C-os felmelegedési határ túllépése már elkerülhetetlennek tűnik. A kutatók szerint a valóban biztonságos hosszú távú hőmérsékleti határérték valójában az 1,0 °C környékén lenne, ám a jelenlegi szakpolitikák mellett a század végére akár a 2,8 °C-ot is elérheti a globális hőmérséklet-emelkedés. Emiatt a fejlett országoknak fel kell készülniük a nettó negatív emisszió elérésére, ami a szén-dioxid aktív kivonását jelenti a légkörből.

A krioszféra – a Föld fagyott vízkészlete – kritikus állapotban van. A jégmentessé váló felszínek kevesebb napsugárzást vernek vissza, ami egy öngerjesztő folyamatként tovább fokozza a felmelegedést. Az örökké fagyott talaj (permafroszt) olvadása nemcsak gázkibocsátással jár, hanem az infrastruktúrát is destabilizálja. Erre példa a Nepálban augusztusban bekövetkezett jeges villámárvíz, amely több ezer áldozatot követelt, és az ország éves GDP-jének 10 százalékát kitevő gazdasági kárt okozott.

Az ICCI and az UNEP kiadványa szerint a túllépési forgatókönyvek tartós változásokat jeleznek a sarkvidéki óceánokban, köztük az óceáni áramlatok lassulását és a CO₂-felvétel miatt növekvő savasságot. A jelentés szerint a döntéshozóknak a „mély bizonytalanság” mellett is rugalmas, folyamatosan felülvizsgált alkalmazkodási stratégiákat kell kidolgozniuk, mivel bizonyos folyamatok, mint a gleccserek jelentős részének elvesztése, emberi időskálán már visszafordíthatatlanok.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra