Magyarország az uniós sereghajtók között a GDP-arányos szociális kiadásokban

Az Eurostat integrált szociális védelmi statisztikái (ESSPROS) rávilágítanak, hogy bár euróban mérve minden tagállamban nőttek a ráfordítások, gazdasági súlyukat tekintve az uniós átlag 0,2 százalékponttal csökkent. A Privátbankár emlékeztet rá, hogy a 2025-ös szociális költések – köztük a nyugdíjak és az egészségügyi ráfordítások – még az előző kormány költségvetési politikáját tükrözik. A tagállamok önkéntes adatszolgáltatásán alapuló kimutatás szerint hazánk 16,7 százalékos mutatója jelentősen elmarad a 27,5 százalékos uniós átlagtól.

Az uniós összesítésben az öregségi ellátások jelentették a legnagyobb tételt, utánuk pedig a betegséggel és egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások következtek. A Pénzcentrum elemzése szerint a fennmaradó forrásokon a rokkantsági, a családi, a munkanélküliségi és a lakhatási támogatások osztoznak. A növekedési ütem tekintetében Bulgária és Litvánia is kétszámjegyű bővülést mutatott, miközben Finnországban és Romániában visszafogott emelkedést mértek.

A statisztikák szerint a GDP-arányos költés tekintetében Ausztriát Finnország (32,2%) és Franciaország (32,1%) követi a rangsor elején. A skála másik végén Írország áll, ahol a szociális hálóra fordított összeg a bruttó hazai termék mindössze 11,7 százalékát teszi ki, Máltán pedig 13,8 százalékot rögzítettek.