PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: hvg.hu

Magyar kutatók módszerével már a fejlesztéskor jelezhető az antibiotikum-rezisztencia

2026. 11. 16. — 21:02

A Szegedi Biológiai Központ munkatársai olyan keretrendszert dolgoztak ki, amellyel már a gyógyszerfejlesztés korai szakaszában előre jelezhető a baktériumok ellenállóképessége.

  • A kutatók szerint a rezisztenciapotenciál felmérését már a klinikai vizsgálatok előtt be kell emelni a fejlesztési folyamatokba.
  • Az azonosított öt paraméter elemzi a genetikai mutációk esélyét, a rezisztencia stabilitását és a más szerekkel szembeni keresztrezisztenciát.
  • A szerzők ötkategóriás antibiotikum-osztályozási rendszert javasolnak, amely a rezisztencia kialakulásának jellemzőit és lehetséges következményeit veszi figyelembe.
  • A gépi tanulási modellek alkalmazása lehetővé tehetné az evolúciós, genomikai és strukturális adatok integrálását, ami segíthetné a rezisztencia kialakulásának előrejelzését.
  • Az új megközelítés javíthatja a gyógyszerfejlesztés jövedelmezőségét.

A Szegedi Biológiai Központ kutatói, Pál Csaba, Szili Petra és Juhász Szilvia a Nature Reviews Microbiology folyóiratban ismertették javaslatukat. Tanulmányuk rávilágít, hogy a rezisztencia nem feltétlenül jár a baktérium életképességének csökkenésével; bizonyos esetekben akár a kórokozók fertőző- és megbetegítőképességét is fokozhatja. Ezért az ötkategóriás rendszer a legnagyobb veszélynek azokat a szereket tartja, amelyeknél a védekezés kialakulása a baktérium terjedőképességének javulásával párosul.

A szerzők több korszerű módszer integrálását javasolják, és felhívják a figyelmet a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségére is. A gépi tanulási modellek potenciálisan integrálhatják az evolúciós, genomikai és strukturális adatokat, ami lehetővé teheti, hogy a fejlesztők már a tervezés során evolúciós szempontból robusztus antibiotikumokat dolgozzanak ki. Ez az elmozdulás a reaktív rezisztenciakezeléstől a proaktív megelőzés felé vezethet.

Az elmúlt két évtizedben több nagy gyógyszergyár felhagyott az antibiotikum-kutatással a magas kudarcarány és az alacsony megtérülés miatt. A szegedi szakemberek szerint a rezisztenciat nem utólagos problémaként, hanem már a tervezéskor figyelembe veendő evolúciós tényezőként kell kezelni. Ez a megközelítés növelheti a klinikai hatékonyság időtartamát, ami javíthatja a fejlesztések jövedelmezőségét, és választ adhat az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb egészségügyi kihívásra.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra