Kép: PénzcentrumLegkorábban 2032-ben jöhet a magyar euró, 332 forint közelében a dollár
2026. 11. 16. — 11:32 · frissítve: 2026. 11. 17. — 12:52
Az MTA konferenciáján vázolták a közös pénz bevezetésének lehetséges menetrendjét, miközben a nemzetközi piaci folyamatok és az amerikai kamatvárakozások gyengítették a forintot a dollárral szemben.
- A dollár jegyzése 332 forint közelébe emelkedett; ilyen magas árfolyamra legutóbb az áprilisi választások előtt volt példa.
- Kurali Zoltán MNB-alelnök szerint 2032 januárja a legkorábbi reális időpont az euróbevezetésre, amennyiben 2029-ig csatlakozunk az ERM-II rendszerhez.
- Barabás Gyula államtitkár kiemelte, hogy a hiányt a GDP 3 százaléka környékére kell szorítani az államadósság-ráta emelkedésének megállításához.
- Ódor Lajos korábbi szlovák miniszterelnök szerint az euró sikeres „kényszerzubbonyként” segítette a szomszédos országban a szükséges gazdasági reformok végrehajtását.
- A befektetők a keddi magyar kamatdöntésre és a hétvégi hitelminősítői felülvizsgálatra várnak a bizonytalan nemzetközi környezetben.
A Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy a költségvetési kiigazítás az euróövezeti csatlakozástól függetlenül elkerülhetetlen. Az MNB alelnöke szerint a GDP 5-7 százalékát elérő éves nettó finanszírozási igény tartósan nem fenntartható. A Tisza-párti kormányzat képviseletében Barabás Gyula ugyanakkor tisztázta, hogy a konvergenciakritériumok 2030-as teljesítése nem jelent hivatalos céldátumot; a kabinet csak akkor jelöl ki konkrét időpontot, ha annak tarthatósága biztosított.
Ódor Lajos a szlovák tapasztalatok alapján arról beszélt, hogy az euróövezeti tagság mára az ország legfontosabb geopolitikai biztosítékává vált. Kiemelte, hogy a 2009-es átállás előtt a korona 25 százalékos erősödése segítette az inflációs célok elérését, a bevezetés pedig nem okozott ársokkot. A sikeres tagság alapfeltételeként az egészséges bankrendszert, a rugalmas munkaerőpiacot és az alacsony államadósságot nevezte meg.
A hazai gazdasági folyamatokat árnyalja, hogy a háztartások kiadásaiban az élelmiszerek súlya a 2010-es 23 százalék alatti szintről 2025-re közel 30 százalékra nőtt, miközben a rezsicsökkentés hatására a lakásfenntartási költségek aránya csökkent. A Pénzcentrum elemzése szerint 2025-ben a fogyasztási egyenlőtlenségek is nőttek: a legfelső jövedelmi ötöd fogyasztása négyszerese volt a legalsóénak, amelynek háztartásai kiadásaik közel 38 százalékát élelmiszerre fordították.
Helyesbítés2026. 11. 17. — 12:52
A tényellenőrzés hibát talált a korábbi változatban, ezért a szöveget a források alapján újraírtuk.
Korábbi cím: „Szakértők vitatják meg az MTA-n az euró bevezetésének lehetőségeit”
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.






