Kép: PénzcentrumKudarc fenyegeti az antalyai klímacsúcsot a fosszilis tüzelőanyagok körüli vita miatt
2026. 11. 22. — 16:39
Az antalyai ENSZ-klímacsúcs tárgyalásai holtpontra jutottak a fosszilis energiahordozók kivezetése és a pénzügyi támogatások elmaradása miatt, így a rendezvény megállapodás nélkül zárulhat.
- Az Európai Unió és több szigetország tiltakozik, mert a legújabb szövegtervezetből törölték a szén, a kőolaj és a földgáz iránti globális kereslet csökkentésére vonatkozó utalásokat.
- A fejlődő országok sérelmezik, hogy a tárgyalási tervezetből törölték a korábbi változatban szereplő vállalást, amely 2035-re 120 milliárd dollárra növelte volna a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra szánt keretet.
- A tervezet először ismerné el hivatalosan, hogy a világnak nem sikerült a globális felmelegedést az 1,5 fokos határérték alatt tartania.
- Miközben idén először a napenergia járult hozzá a legnagyobb mértékben az új globális energiaigények kielégítéséhez, az amerikai, kínai és orosz elnökök a héten Sencsenben az olajkitermelés növeléséről állapodtak meg.
- A tárgyalások eredménytelensége miatt fennáll a veszély, hogy a csúcstalálkozót felfüggesztik, és csak jövőre hívják össze újra a feleket.
A tárgyalások elhúzódása miatt a küldöttségek határozatképessége is veszélybe került, mivel számos delegáció vasárnapról hétfőre módosította a repülőjegyét. A megfigyelőként jelen lévő környezetvédelmi szervezetek a valaha volt legrosszabb klímacsúcsnak minősítették az antalyait, külön bírálva a társrendező Törökországot is, amiért főtárgyalója több kulcsfontosságú egyeztetésről kivonult. Wopke Hoekstra uniós klímabiztos szerint érdemi klímavédelmi lépések nélkül nem lesz megállapodás, míg az afrikai országok a fejlődő világ lakosságának járó jogos jussukat követelik a fejlett államoktól.
Ezzel szemben a tárgyalásokat vezető ausztrál miniszter, Chris Bowen szerint a fosszilis tüzelőanyagok nevesítése helyett a tiszta energiára való átállás gyakorlati megvalósítására kellene fókuszálni. Monique Barbut francia szakminiszter szerint azonban a jelenlegi szöveg túl nagy teret enged a szén-dioxid-leválasztásnak, ami csak ürügy a kőolaj- és földgázfelhasználás folytatására. Egy kompromisszumos javaslat szerint az olajállamok a fosszilis tüzelőanyagok említésének mellőzéséért cserébe vállalnák, hogy 2035-re energiafogyasztásuk 35 százalékát villamos energiából fedezik.
A politikai vitákkal párhuzamosan a Nemzetközi Energiaügynökség arra figyelmeztetett, hogy az iráni háború miatti ellátási zavarok a Hormuzi-szorosban tovább ösztönzik a megújuló energiára való átállást. Idén először a napenergia járult hozzá a legnagyobb mértékben az új globális energiaigények kielégítéséhez, megelőzve a kőolajat és a földgázt. A héten Sencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök arról állapodott meg, hogy az ellátási nehézségek enyhítésére növelik az olajkitermelést.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


