Kritikus jelentést adott ki az ÁSZ a Balaton vízgazdálkodásáról és védelméről

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése a 2021 elejétől 2025 végéig tartó időszakot vizsgálta, különös tekintettel a klímaváltozás okozta ökológiai és gazdasági kockázatokra. A jelentés rávilágít, hogy a Balaton turisztikai régiójának gazdasági súlya a nemzetgazdaságban a honvédelmi vagy oktatási kiadásokhoz mérhető, ennek ellenére a fenntartható vízgazdálkodáshoz szükséges ágazati szintű elemzések és érdemi irányítói döntések több esetben elmaradtak.

A vizsgálat megállapította, hogy a vízügyi igazgatási szervek – köztük az Energiaügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság – jellemzően csak a saját hatáskörükben vagy uniós forrásból megvalósuló projektek keretében értek el részeredményeket. Az ÁSZ szerint a mesterséges vízpótlás szükségességéről nem készült átfogó elemzés, a felelős minisztérium pedig nem hangolta össze a tóval kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítását.

A jelentés szerint a mederben történő többlettározás nagyobb rugalmasságot adott a vízgazdálkodásnak, az üzemvízszint felső határának megemelése ugyanakkor felveti a mederben lévő tápanyagok felszabadulásának és ezzel párhuzamosan a vízminőség romlásának kockázatát. Ezzel párhuzamosan a számvevőszék megjegyezte, hogy a vízminőség javítása érdekében végzett mederkotrások hatékonyságát a kutatási adatok eddig nem támasztották alá egyértelműen.