Kép: telexKórházak és zsinagógák őrzik Kolozsvár zsidó örökségét
2026. 11. 21. — 22:06
A Kolozsvári Zsidó Napok városi sétája egy virágzó közösség életét és a holokauszt pusztítását idézte fel.
- Kolozsváron 1840-ben kaptak letelepedési jogot a zsidók, bár kisebb, megtűrt közösség korábban is élt a városban.
- A Zsidó Kórház Sebestyén Dávid és felesége adományának köszönhetően épült meg, és más felekezetű betegeket is fogadott.
- Az 1940 és 1944 között működő Zsidlicben egyetemi tanárok is tanítottak, az önképzőkörök pedig élénk kulturális életet teremtettek.
- Lengyel Olga, a Lengyel-kórház társalapítója túlélte Auschwitzot, és 1946-ban könyvben számolt be tapasztalatairól.
Bethlen Gábor 1623-as oklevele lehetővé tette a zsidók letelepedését Erdélyben, szabad vallásgyakorlást biztosított nekik, és mentesítette őket a megkülönböztető jel viselése alól. Halála után azonban szűkültek a jogaik.
A Párizs utcai ortodox zsinagógát 1851-ben avatták fel, és 1944-ig működött vallási célra. Az épület ma is a hitközség tulajdonában van. A város holokauszt-emlékművét Lövith Egon tervei alapján készítették, és 2014-ben avatták fel; a szobrász édesanyja, nagyanyja és húga meghalt a lágerben.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

