PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: 444
1 forrásKözéletGazdaság

Könyv dolgozza fel a magyar labdarúgás és a politika elmúlt 16 évének összefonódását

2026. 11. 16. — 00:17

A Kényszerítő című kötet strukturált látleletet ad a hazai labdarúgás elmúlt 16 évéről. A kiadvány megjelenése kapcsán a 444 a sportfinanszírozás és a politika összefonódásait elemezte.

  • Az Orbán-kormány 2010-es beiktatása után azonnal megkezdte a sportfinanszírozás átalakítását, amelyet politikai és stratégiai prioritásként kezelt.
  • A 2011-ben bevezetett tao-rendszer lehetővé tette a nyereséges cégeknek, hogy társasági adójuk egy részét sportszervezetek támogatására fordítsák.
  • A Kúria 2017-ben jogerősen kimondta, hogy a tao-pénz közpénznek minősül, mivel az állam adóbevételekről mond le meghatározott célok javára.
  • A támogatások lehívására és elszámolására külön közvetítői réteg épült ki, amely általában a források két-három százalékáért dolgozott.

A 444 cikke rávilágít, hogy a sportpolitikai reform előkészítése már a 2010-es kormányváltás előtt megkezdődhetett. Bánki Erik fideszes képviselő már 2010 márciusában a rendszer átalakításáról beszélt, két héttel a kormány beiktatása után pedig már benyújtották az első adótörvény-módosítási javaslatot. Bár az eredeti elképzelés a személyi jövedelemadóból is adott volna kedvezményt, a végleges, 2011-ben hatályba lépett szabályozás a társasági adóra (tao) fókuszált.

A finanszírozás jellegéről éles vita alakult ki. Orbán Viktor 2014-ben úgy nyilatkozott: „Meg kellene érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és a vállalkozók döntötték el, hogy hova adják. (...) Ez a vállalkozók pénze, ők használták fel, ezért nem közpénz.” Ezzel szemben a Kúria 2017 októberében a Transparency International Magyarország által indított perben rögzítette az összegek közpénz jellegét, és kötelezte az akkori sportért felelős minisztériumot a kért adatok kiadására.

A tao-rendszer hivatalos céljai között az utánpótlás-nevelés, a létesítményfejlesztés és a sport tömegesítése szerepelt. A források lehívásához a sportszervezeteknek sportfejlesztési programot kellett benyújtaniuk a Magyar Labdarúgó-szövetséghez, amely tételesen hagyta jóvá a terveket. A rendszer fenntarthatósági célja az volt, hogy középtávon megteremtse a sportágak üzleti alapú önfenntartó képességét, ám a szakmai eredmények 16 év után is vitatottak.

Kapcsolódó cikkek

Kép: Magyar Nemzet

Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz az Otthon Start lakásprogram megszüntetése miatt

Panyi Miklós szerint az új szabályozás átmeneti rendelkezések nélkül hátrányos helyzetbe hozhat több száz családot. Panyi Miklós azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy hívja fel a jogalkotó figyelmét az átmeneti szabályok szükségességére, és szólítsa fel a kormányt az érintett élethelyzetek rendezésére.

1 forrásKözélet / Demokrácia és emberi jogok

Vissza a főoldalra