Kiterjedt lehallgatási botrány Indonéziában: az elnök és a politikai elit is célpont volt

Suyudi Ario Seto rendőrfőkapitány tájékoztatása szerint az illegális művelet 2025 és 2026 között zajlott, és a célpontok között nemcsak Prabowo Subianto államfő, hanem minisztériumi tisztviselők, korrupcióellenes ügynökök és egyetemi hallgatók is szerepeltek. A hatóságok eddig három rendőrtábornokot vettek őrizetbe, köztük Listyo Sigit Prabowo kabinetfőnököt és Ahrie Sonta Nasutiont. Egy negyedik magas rangú tisztet, Slamet Uliandit is megnevezték gyanúsítottként, de őt egészségi állapota miatt egyelőre nem vették őrizetbe. Nasutiont azóta fegyelmi úton eltanácsolták a rendőrség kötelékéből.

A vádak súlyát jelzi, hogy a gyanúsítottak ellen több jogcímen indulhat eljárás. Az új büntető törvénykönyv 258. cikke alapján az elektronikus kommunikáció jogellenes elfogásáért akár tíz év börtönbüntetés is kiszabható. Emellett a 332. cikk szerinti bűncselekményekért hat év, az elektronikus információkról szóló törvény megsértéséért pedig legfeljebb nyolc év szabadságvesztés szabható ki. A nyomozás jelenlegi szakaszában a rendőrség azt próbálja feltárni, ki adott utasítást az elnök lehallgatására.

A botrány tovább mélyíti az Indonéziában amúgy is feszült politikai légkört. Bár a lehallgatási ügytől független, de a turbulenciát fokozza, hogy Gibran Rakabuming Raka alelnök – az előző államfő fia – felajánlotta lemondását iskolai végzettségével kapcsolatos vizsgálatok miatt. Az Amnesty International teljes körű kivizsgálást követelt, mondván, hogy a lehallgatási műveletet a kormánykritikusok megfélemlítésére és a polgári szabadságjogok gyengítésére használhatták fel. Nicky Fahrizal kutató a Deutsche Welle kérdésére úgy fogalmazott: „Ez a hatalommal való kalkulált és szisztematikus visszaélés.”