PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Jónás

Kép: Portfolio.hu
1 forrásGazdaságKiskereskedelem és fogyasztók

Kilábalt a válságból a magyar kiskereskedelem, de a régió elhúzott mellettünk

2026. 11. 11. — 22:57

Szeptemberben 4,3 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest, amivel a hazai piac túlszárnyalta a 2019-es szintet, de elmaradt a lengyel vagy a román bővülési ütemtől.

  • A forgalom az év első kilenc hónapjában 4,3 százalékkal bővült, ami jelentős gyorsulás a korábbi két év eredményeihez képest.
  • A fogyasztási szerkezet átalakult: a háztartások a napi cikkek helyett egyre többet költenek különféle szolgáltatásokra és utazásra.
  • A nemzetközi platformok, mint a Temu, komoly forgalmat vontak el a hazai webshopoktól, ám az uniós vámok ezt mérsékelhetik.
  • Lengyelország, Románia és Horvátország kiskereskedelmi piaca a magyarnál jóval dinamikusabb növekedést mutatott a koronavírus-járvány előtti állapothoz képest.

A Portfolio elemzése szerint a magyar kiskereskedelem növekedési pályája a 2025 végi és 2026 eleji lendület után tavasz óta némileg lassult, de a trend továbbra is emelkedő. A magyar piac sajátossága, hogy a 2022-es, választások előtti jelentős állami pénzosztásokat (például fegyverpénz, szja-visszatérítés) követő kiskereskedelmi forgalmi kiugrás után 2023-ban, a gyorsuló infláció és a reálkeresetek csökkenése miatt, 7,7 százalékos visszaesés következett. Ezzel szemben Lengyelországban a kormányzati áfacsökkentések és az ukrán menekültek megjelenése miatti keresletnövekedés stabilabb pályán tartotta a szektort.

A régiós különbségek okai szerteágazóak: Romániában a közszféra béremelései és a nyugdíjak növelése fűtötték a fogyasztást, míg Horvátországban a járvány utáni turisztikai fellendülés közvetlenül megjelent a bolti eladásokban is. Bulgária esetében egy rendkívül gyors felzárkózási folyamat zajlott le; az ország egyéni fogyasztási mutatója az uniós átlag 60 százalékáról 77 százalékára emelkedett 2019 és 2025 között, miközben Magyarországé csupán 66-ról 73 százalékra.

A jövőbeli kilátásokat befolyásolja a szolgáltatások előretörése is. Míg 2019-ben a háztartások kiadásainak 46,4 százalékát tették ki a szolgáltatások, ez az arány 2025-re 48,9 százalékra nőtt, elszívva a forrást a hagyományos bolti forgalom elől. Kérdéses marad, hogy a javuló vásárlóerő képes lesz-e tartósan magasabb növekedési tartományba helyezni a magyar kiskereskedelmet, vagy csupán az elvesztegetett évek korrekciója zajlik.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra