Kevésnek tartják a francia minimálbér-emelést, tovább tart a tiltakozáshullám

A francia kormány és a szakszervezetek hétfői egyeztetésén bejelentett 1,6 százalékos emelés éles kritikát váltott ki a munkavállalói oldalon. Jean-Pierre Farandou munkaügyi miniszter elismerte, hogy a bejelentett mértékből 1 százalék az automatikus, inflációhoz kötött januári emelés előrehozott része, így a kormányzati hozzájárulás valójában mindössze 0,6 százalék. Sophie Binet, a CGT szakszervezet főtitkára szerint a havonta bruttó 23 eurós növekmény nem ad választ az országban tapasztalható társadalmi felháborodásra, ezért a mozgósítás folytatását ígérte. A francia minimálbér jelenleg bruttó 1867,02 euró, amelynek értékét a szakszervezetek szerint 2012 óta nem emelték az infláción felüli mértékben.

A tiltakozássorozat még szeptember közepén indult a párizsi elővárosi gimnáziumokban, ahol a diákok az intézmények elfoglalásával követelték az infrastruktúra felújítását és a tanárhiány enyhítését. A mozgalomhoz később csatlakoztak a szakszervezetek és az egykori sárgamellényesek is, akik Emmanuel Macron államfő gazdaságpolitikáját bírálják. A rendőrségi adatok szerint a részvétel fokozatosan csökkent a korábbi szombatokhoz képest: a legutóbbi szombaton országszerte 146 ezren tüntettek. A rendőrségi forrás szerint délután továbbra is a legmagasabb szintű volt az éberség, különösen a nagyvárosokban, ahol veszélyes csoportok zavargásokat próbálhattak kiváltani.

A kormány korábban már több engedményt is tett a diákok elégedetlenségének enyhítésére. Bejelentették a felsőoktatási jelentkezési rendszer reformját, 15 ezer új férőhely létrehozását az egyetemeken, valamint az ösztöndíjak inflációkövető emelését. A megélhetési válság azonban továbbra is feszültséget okoz: Egy szerdán közzétett felmérés szerint minden második francia megélhetési gondokra panaszkodik. A szakszervezetek a minimálbér mellett legalább 10 százalékos általános bérfejlesztést és igazságosabb adórendszert követelnek.