Kevés a nő az MTA-n: az európai rangsor végén áll a magyar kutatói képviselet

A konferencián Acsády Judit, az ELTE tudományos főmunkatársa ismertette az International Science Council adatait, amelyek szerint a vizsgált 13 uniós tagállam közül csak Bulgáriában alacsonyabb a női akadémikusok aránya (8 százalék), mint Magyarországon. Még a listavezető Lett Tudományos Akadémián is mindössze 25 százalék a női kutatók aránya, ami jelzi, hogy a nemek közötti kiegyensúlyozott megoszlás európai szinten is távoli cél marad. Az MTA-doktorok esetében sem sokkal jobb a helyzet, ott a nők aránya jelenleg 18 százalékos.

A beszámolók szerint a rendezvény légkörén továbbra is érződött a hagyományos szemléletmód. Kiss Rita, az MTA természettudományi alelnöke és a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnöke úgy fogalmazott: „Ne felejtsünk el húslevest főzi, de ne felejtsünk el kutatni sem.” A rendezvényről szóló beszámoló szerint a nők tudományos vagy döntéshozatali pozícióba kerülése továbbra is szenzációnak számított, és érzékelhető volt a nemi alapú megkülönböztetés.

A rendszerszintű problémákat jelzi Kende Anna szociálpszichológus 2022-es esete is, aki azért mondott le bizottsági tagságáról, mert az akkor megválasztott 26 rendes tag között egyetlen nő sem volt. A konferencia célja az volt, hogy transzparensen bemutassa a női kutatói életpályamodellt, valamint a női kutatók tapasztalatait és jó gyakorlatait.