Irán európai amerikai bázisok elleni csapásokkal fenyeget a háború eszkalációjaként

Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Mohszen Rezai a libanoni al-Majádín televíziónak nyilatkozva tette egyértelművé, hogy Teherán kész kiterjeszteni a konfliktus földrajzi határait. A Kejhán napilap amerikai és NATO-létesítményeket sorolt fel Nagy-Britanniából, Olaszországból, Romániából, Görögországból és Ciprusról. A brit RUSI szerint egy Egyesült Királyság elleni csapás elméletileg lehetséges, de kisebb, pontatlanabb robbanófejekkel és védett légteren át.

Az Egyesült Államokban a háború súlyos belpolitikai válságot idézett elő. Az NBC News exit pollja szerint a választók 74 százaléka a háborút döntő vagy jelentős tényezőnek tartotta a kongresszusi választáson leadott szavazatában, 63 százalékuk pedig rossz döntésnek nevezte a Trump-kormányzat Irán elleni katonai fellépését. A The Guardian elemzése szerint a háború nyomán emelkedtek az energiaárak és más költségek, Irán pedig nagyrészt lezárta a Hormuzi-szorost; a cikk szerint a gazdasági következmények rontották Trump and a republikánusok megítélését. Az elnök ennek ellenére kitart döntése mellett, arra hivatkozva, hogy meg kellett akadályozni Irán nukleáris fegyverhez jutását.

A politikai törésvonalak a Fehér Házon belül is megjelentek: a Portfolio által idézett belső források szerint Trumpot feldühítette, hogy Vance nem állt ki nyilvánosan a háborús döntés mellett; az elnök csütörtökön leváltotta az alelnököt az iráni tárgyalások éléről. „A választási vereség oka a háború” – írta Vance az X-en. A feszült biztonsági helyzetet jelzi, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter az iráni fenyegetések miatt családjával együtt ideiglenesen egy katonai támaszpontra költözött.