Így digitalizálták az ügynöklisták adatait rejtő, évtizedes mágnesszalagokat

Barczi Imre informatikus beszámolója szerint a 18 mágnesszalag digitalizálása nyolc hónapig tartott. A folyamatot nehezítette, hogy egyes tekercseknél felmerült az úgynevezett Sticky-Shed szindróma: a nem megfelelő tárolás miatt a szalag ragadóssá és nehezen olvashatóvá válhatott. Az érintett tekercseket 50–60 fokon, akár néhány napig tartó hőkezeléssel tették átmenetileg újra olvashatóvá. A beolvasáshoz egyedi hardverrendszert kellett kiépíteniük, mivel a régi technológiához már nem gyártottak eszközöket.

A munkát szigorú biztonsági protokollok mellett végezték egy lehallgatás ellen védett helyiségben. A bizottság civil tagjai a tartalomba nem tekinthettek bele, a monitort kizárólag a titokgazda, Laborc Sándor akkori NBH-igazgató láthatta. A szakemberek végül nagyjából 40 megabájtnyi adatot mentettek le, ami körülbelül 10 ezer gépelt oldalnak felel meg. A hat állományról készített hash lenyomatokkal ellenőrizhetővé tették, hogy azok változatlanok-e a 2009-es mentés óta, arra viszont nem volt garancia, hogy a szalagokat korábban nem manipulálták.

A közelmúltban nyilvánosságra hozott adatok körül azért alakult ki vita, mert az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapott Excel-táblázat feldolgozásakor hiba történt. Az Alkotmányvédelmi Hivataltól kapott, egyetlen mezőbe zsúfolt adatokat az ÁBTL munkatársainak kellett szétválogatniuk, és a nyilvános adatbázisba olyan nevek is átkerültek, amelyeknek nem kellett volna. A nyilvános adatbázisba olyan nevek is átkerültek, amelyeknek nem kellett volna: köztük olyan megfigyelteké, akik 05-ös kóddal, nem pedig 04-es kóddal szerepeltek. Emiatt jelent meg a listán Lezsák Sándor is, akinek a nevét 163 másik, tévesen szerepeltetett személlyel együtt azóta törölték a nyilvános adatbázisból.