Hatalmas az orvosellátottsági különbség: Nógrádban harmadannyi az orvos, mint Budapesten

A Pécsi Tudományegyetem és az osztrák UMIT Tirol kutatása rávilágított, hogy az orvosok jellemzően a nagyvárosokban és az egyetemi központokban koncentrálódnak, miközben a vidéki térségekben jóval kevesebben dolgoznak. Elmer Diána, a PTE adjunktusa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a puszta létszám nem mutatja meg a valódi hozzáférhetőséget, hiszen az ellátás nem áll meg a megyehatároknál, a betegek gyakran más térségek specializált intézményeit veszik igénybe. A kutató szerint a létszámnövelés önmagában nem megoldás, a szakemberek megtartásához a munkakörülmények és a szakmai fejlődési lehetőségek javítására is szükség van.

A nemzetközi összehasonlítás az elöregedés terén mutatja a leglátványosabb különbségeket: míg Magyarországon a gyakorló orvosok 24 százaléka 65 év feletti, addig Svájcban ez az arány 12,6, Ausztriában 10, Németországban pedig mindössze 9,4 százalék. Ez jelentős utánpótlási kockázatot jelez, különösen mivel a vizsgált nyugat-európai országok a külföldre távozó magyar orvosok elsődleges célállomásai.

A tanulmány külföldi példákat is említ a területi egyenlőtlenségek mérséklésére. Németország több tartományában kvótarendszer működik, amelyben a hallgatók vállalják, hogy képzésük után tíz évig orvoshiánnyal küzdő térségekben dolgoznak. Ausztráliában pedig a vidéki orvosképzés célzott támogatása bizonyult eddig ígéretes megközelítésnek. A pontosabb hazai tervezést a Magyar Orvosi Kamara készülő adatbázisa segítheti majd, amely Álmos Péter elnök várakozásai szerint jövő nyár végére teszi átláthatóvá a szakorvosok pontos elhelyezkedését.