PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Jónás

Kép: telex

Hat lépésben tenné átláthatóvá a K-Monitor az állami mesterséges intelligenciát

2026. 11. 11. — 12:53

A civil szervezet javaslatcsomagja kötelező állami regisztert és az állampolgárok számára kérhető emberi felülvizsgálatot szorgalmaz arra az esetre, ha mesterséges intelligencia vett részt egy döntés előkészítésében.

  • A K-Monitor szerint nyilvános online regiszterben kellene rögzíteni minden, az államigazgatásban használt döntéstámogató mesterséges intelligencia típusát és működését.
  • A javaslat biztosítaná az állampolgároknak, hogy ha egy közigazgatási döntés előkészítésében mesterséges intelligencia vett részt, írásos tájékoztatást és emberi felülvizsgálatot kérhessenek.
  • Egyedi fejlesztés esetén a cégnek át kellene adnia az államnak a forráskódot és a teljes műszaki leírást, és vállalnia kellene, hogy ezek nyilvánossá tehetők.
  • A közigazgatási szerveknek belső szabályzatban kellene szabályozniuk az ellenőrizetlen „árnyék-MI” használatát, többek között a személyes adatok és más érzékeny információk védelme érdekében.

A javaslatcsomag aktualitását az adja, hogy bár a Magyar Péter vezette Tisza-kormány júniusban már elfogadott egy átfogó korrupcióellenes törvénycsomagot, az algoritmusok alkalmazása továbbra is átláthatatlan. A K-Monitor rámutat, hogy a NAV gépi tanuláson alapuló modelleket használ, a rendőrség Szitakötő rendszere pedig több tízezer kamerát kapcsol össze, és arcfelismerésre is képes; egyik rendszerről sincs nyilvános, részletes leírás.

A szervezet kritikával illeti a 2025-ben létrehozott Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot is, amelynek működéséről szinte semmit nem tudni, ügyrendje pedig nem nyilvános. A javaslat szerint az információszabadságról szóló törvényben nevesíteni kellene a mesterséges intelligenciát, hogy a technológiai komplexitás ne lehessen jogi hivatkozási alap az állami adatok eltitkolásához.

A K-Monitor hangsúlyozza, hogy a cél nem az innováció akadályozása, hanem annak biztosítása, hogy a polgárok számonkérhessék azokat az automatizált rendszereket, amelyek alapvető jogaikat vagy juttatásaikat érinthetik. A civil szervezet szerint a hat lépés bevezetése nem igényel jelentős anyagi forrást, csupán a jogállami keretek kiterjesztését az algoritmikus ügyintézésre.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra