PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Jenő

Kép: France 24
2 forrásKözéletKözel-Kelet

Fokozódik a feszültség az Öböl-mentén: amerikai légicsapás érte Iránt

2026. 11. 18. — 07:16

Bahrein lehetséges fenyegetés miatt figyelmeztette a lakosságot, majd később lefújta a riadót; Kuvait ellenséges dróntámadások elhárításáról számolt be. Az Egyesült Államok iráni célpontot támadott, az iráni Forradalmi Gárda pedig azt állította, hogy amerikai üzemeltetésű radarrendszert vett célba Bahreinben.

  • Egy amerikai tisztviselő szerint az amerikai erők precíziós csapást mértek a Qeshm-szigeti iráni rakétakilövő helyszínre, válaszul az amerikai személyzetet és eszközöket célzó iráni agresszióra.
  • A bahreini fegyveres erők közlése szerint a légvédelem több iráni légitámadást elfogott és megsemmisített. Az iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy drónjai egy amerikai erők által üzemeltetett radarrendszerét vették célba.
  • Kuvait hadserege ellenséges dróntámadások elhárításáról számolt be, miközben a lakosságot óvintézkedésekre és a biztonsági utasítások betartására kérte.
  • A CNN hét névtelen amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Irán azt vizsgálta, miként vehetne célba magas rangú amerikai tisztviselőket vegyi vagy radioaktív anyaggal töltött bombával; a források nem állították, hogy Teherán ilyen támadás végrehajtását tervezte. Trump azt mondta, ha létezik ilyen fenyegetés, Irán súlyos árat fizet.
  • Az Egyesült Államok egy harmadik repülőgép-hordozót is a térségbe vezényelt, tovább növelve katonai jelenlétét.

Az összecsapások a Hormuzi-szoros stratégiai fontosságú vízi útvonala feletti ellenőrzésért folyó küzdelem részei. Egy amerikai tisztviselő szerint a Qeshm-szigeti csapás válasz volt az amerikai személyzetet és eszközöket célzó iráni agresszióra. Az iráni Forradalmi Gárda külön azt állította, hogy drónjai a Bahreinben található Sheikh Isa légibázis amerikai erők által üzemeltetett radarrendszerét vették célba. Bahreinben található az amerikai haditengerészet 5. flottája, az országot pedig a háború korábbi szakaszában súlyosan támadták; a fővárosban, Manámában szirénák és mobiltelefonos riasztások figyelmeztették a lakosságot a veszélyre.

A katonai eszkalációt diplomáciai feszültség kíséri: A CNN hét névtelen amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy Irán azt vizsgálta, miként vehetne célba magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőket vegyi vagy radioaktív anyaggal töltött bombával; a források nem állították, hogy Teherán ilyen támadás végrehajtását tervezte. Míg Trump elnök jelezte, hogy a jelentéseket komolyan veszik, Abbas Araghchi iráni külügyminiszter propaganda-hadjáratnak minősítette az állításokat. Omán és Katar közvetítésével tárgyalások folynak, miközben a február végi amerikai–izraeli csapások után a konfliktus az Öböl menti államokra is kiterjedt.

Az amerikai haditengerészet a térségbe küldte a USS Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót is, tovább növelve az Egyesült Államok már így is jelentős haditengerészeti jelenlétét. A térségben már három hordozócsoport és több mint egy tucat romboló állomásozik. A feszült helyzet ellenére Kína bejelentette, hogy Trump elnök a héten Sencsenben találkozik orosz és kínai hivatali partnerével. Kína szerint a tárgyalásokon a „világbékéről” lesz szó; Trump azt mondta, hogy az iráni háborút is tervezi megvitatni.

Kapcsolódó cikkek

Kép: Növekedés.hu

Hetven évre emelné a nyugdíjkorhatárt a norvég kormány

A javaslat szerint 2029-től fokozatosan, a várható élettartam növekedésével összhangban tolnák ki a munkában töltött éveket a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitása érdekében.

1 forrásKözélet / Szociálpolitika

Vissza a főoldalra