Fizetést követelnek a médiavállalatok az AI-chatbotok által használt hírekért

Julia Becker, a Funke médiacsoport kiadója a Global Media Forumon rámutatott, hogy míg korábban a keresőmotorok forgalmat irányítottak a híroldalakra, a mesterséges intelligencia elterjedésével ez a kölcsönösség megszűnt. Barbara Massing, a Deutsche Welle igazgatója hozzátette, hogy a chatbotok minőségi riportokból dolgoznak, de az eredeti források a folyamat végére szinte láthatatlanná válnak a felhasználók számára.

A jogi rendezésre Martin Senftleben, az Amszterdami Egyetem professzora vázolt fel megoldást: egy olyan beszedő szervezet létrehozását javasolja, amely minden újságírói forrásra támaszkodó AI-válasz után díjat gyűjt és oszt szét a készítők között. Ezzel szemben Jörg Heidrich technológiai szakjogász arra figyelmeztetett, hogy a túl szigorú szabályozás megnehezítheti az európai vállalatok versenyét a globális piacon, és árthat a startupok, a független fejlesztők, valamint a kutatóintézetek munkájának.

Az Egyesült Államokban eközben a New York Times már jogi útra terelte az ügyet, és beperelte a Brave Software-t, mert a cég állítólag engedély nélkül használta a lap tartalmát, og megkerülte a fizetőfalát. Európában eközben az Európai Unió Bírósága is vizsgálja, hogy az AI által generált válaszok önmagukban sérthetnek-e szerzői jogokat, miközben több nagy médiavállalat, köztük a BBC és a Financial Times, nagyobb kontrollt követel a tartalmaik felett.