Kép: Index.hu

Friedrich Merz ultimátuma: Ukrajna támogatásától függhet az uniós költségvetés

2026. 11. 10. — 17:47 · frissítve: 2026. 11. 12. — 10:58

A német kancellár levélben azt sürgette, hogy a következő uniós költségvetés elfogadásának előfeltétele legyen: minden tagállam járuljon hozzá Ukrajna jövő évi finanszírozási hiányának fedezéséhez, amelyből az EU-ra 45 milliárd euró jutna.

Friedrich Merz szerint a közös teherviselés előfeltétele a következő hétéves uniós költségvetésről szóló érdemi megállapodásnak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte a német javaslatot, és hangsúlyozta, hogy országát ugyanúgy megilleti a vétójog.
Ukrajna jövőre várhatóan 70 milliárd eurós költségvetési hiánnyal szembesül, amiből az Európai Unió összesen 45 milliárdot vállalna át.
Magyarország, Szlovákia, Csehország és Bulgária mentességet kérne a hitelfelvétel alól saját államháztartási deficitjére és adósságára hivatkozva.
António Costa az Európai Bizottság konkrét javaslataira vár; a kérdésről a november végi rendkívüli csúcstalálkozón tárgyalhatnak.

A konfliktus gyökere, hogy a német kancellár szerint az Ukrajnának szánt támogatások terheit igazságosabban kellene elosztani a tagállamok között. Friedrich Merz az Európai Tanács elnökének, António Costának címzett levelében világossá tette: a 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keret elfogadásának előfeltételeként szabja a jövő évi ukrán finanszírozás rendezését. Az Euronews szerint a Bizottság még dolgozik a pontos technikai megoldáson, de a közös hitelfelvétel lehetősége már most éles ellenállást váltott ki. A nettó befizető, úgynevezett „fukar” államok nem akarják egyedül viselni a költségeket, míg a támogatásokból korábban kimaradó közép-európai országok továbbra is elutasítják a hitel alapú segítséget.

Robert Fico szlovák kormányfő és Andrej Babis cseh miniszterelnök pozsonyi együttes kormányülésükön egységesen léptek fel a német követelés ellen. Babis hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak részt kell vennie az ukrajnai béketárgyalásokban, nem pedig a sarokban ülnie, miközben mások tárgyalnak. A két vezető egyúttal egy közös levélben az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (ETS) rendszerének felülvizsgálatát is sürgette, mivel véleményük szerint a jelenlegi szabályozás tönkreteszi az ipart és sújtja a lakosságot. A kezdeményezéshez várják Magyar Péter magyar miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő csatlakozását is.

Az Index.hu értesülései szerint az ukrán finanszírozási igények a harctéri helyzet változása és a növekvő drónfelhasználás miatt folyamatosan emelkednek. Bár Kijev korábban a 90 milliárd eurós hitel jövőre szánt részének egy részét idénre csoportosította volna át, az Európai Bizottság ezt elutasította. A hitel folyósításának felgyorsításáról megállapodtak, a kifizetést a szükséges reformok teljesítéséhez kötve. António Costa válaszlevelében igyekezett megnyugtatni a német kancellárt, és jelezte, hogy a november 13-i dublini informális csúcson is időt szakítanak az ukrajnai helyzet megvitatására. A finanszírozásról a november 26–27-i rendkívüli brüsszeli csúcson tárgyalhatnak, miután az Európai Bizottság előterjesztette javaslatait.

Helyesbítés2026. 11. 11. — 15:45
A tényellenőrzés hibát talált a korábbi változatban, ezért a szöveget a források alapján újraírtuk.
Korábbi cím: „Fico zsarolásnak nevezte a német kancellár ukrán büdzsével kapcsolatos fellépését”
Pontosítás2026. 11. 12. — 10:58
A tényellenőrzés észrevételei alapján pontosítottuk a szöveget - a megfogalmazás módosult, a történet lényege nem.
Korábbi cím: „Fico zsarolásnak tartja, hogy Merz a büdzsével kényszerítené ki Ukrajna támogatását”