Fellebbezett az ÁSZ elnöke az Integritás Hatóság vezetőjének elmozdítása érdekében

A HVG beszámolója szerint az eljárás alapja egy sajátos jogi szabályozás: Az Integritás Hatóság (IH) elnöke akkor mozdítható el a hivatalából, ha hivatali bűncselekménnyel összefüggő büntetőeljárás részesévé válik. Ez a közigazgatási per független a büntetőjogi felelősségre vonástól, így az ártatlanság vélelme sem akadályozza a felmentést. A bíróság azonban első fokon úgy ítélte meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke kicsúszott a gyanúsítástól számított 90 napos keresetindítási határidőből.

Az ügyészségi vádak részletesen sorolják a feltételezett visszaéléseket. Eszerint Biró 17 millió forintot fizetett egy brüsszeli diplomáciai képviselet létrehozására, amelyet a hivatal nem állíthatott fel, majd további 45 milliót tanácsadásra és lobbitevékenységre. Emellett a vád szerint egy családi ismerősét havi kétmillió forintért foglalkoztatta, a felesége használatára közpénzből bérelt autóval pedig közel 14 millió forintos kárt okozott. Biró Ferenc Pál tagadja a vádakat. A forrás szerint a meggyanúsításakor felmerült, hogy konstruált akció indult-e ellene; az Integritás Hatóság közben Mészáros Lőrinc cégével és a Rogán Antal alá tartozó kommunikációs hivatallal kapcsolatban is vizsgálódott.

A politikai kontextus is hangsúlyos, hiszen Magyar Péter kormánya éppen akkor erősítette meg az IH-t – például a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével –, amikor az elnök már vádlott volt. Biró korábban azt állította, hogy Tuzson Bence és Bóka János akkori miniszterek le akartak állítani egyes vizsgálatokat; a két volt miniszter tagadta, hogy a találkozójuk erről szólt volna. Biró ellenkérelmében azzal is érvelt, hogy elmozdítása veszélyeztetné a Magyarországnak járó uniós források hazahozatalát.