Ezerszer kevesebb vírus a tejben: sikeres mRNS-vakcinateszt teheneknél

A H5N1 szarvasmarháknál sajátos módon nem elsősorban a légutakat, hanem az emlőszövetet támadja, ahol nagy mennyiségben képes szaporodni. Ez súlyos tőgygyulladáshoz és jelentős tejtermelés-csökkenéshez vezethet; a súlyos gyulladás és a fibrózis a kezdeti megbetegedés után is ronthatja az emlőmirigy működését. Mivel a vírus a fejőberendezéseken és a környezeti felületeken keresztül is terjedhet, az ürített vírusmennyiség csökkentése elméletileg mérsékelheti a fertőzés állományon belüli szóródását.

A Pennsylvaniai Egyetem és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának kutatói nyolc holstein tehénen tesztelték a lipid nanorészecskékbe csomagolt mRNS-technológiát. A vizsgálatban a készítményt az állatok jól tolerálták, és nem számoltak be egyértelmű kedvezőtlen mellékhatásokról. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kutatás során nem természetes úton, hanem közvetlenül a tőgybe fecskendezve fertőzték meg az állatokat, így további tesztek szükségesek a valós telepi körülmények közötti hatékonyság igazolásához.

A vakcinázás egyelőre nem válthatja ki a biológiai biztonsági intézkedéseket és a folyamatos megfigyelést, de fontos kiegészítő eszközzé válhat a madárinfluenza elleni védekezésben. A kutatók szerint a jövőben vizsgálni kell a védettség időtartamát, az optimális dózisokat, valamint azt is, hogy az oltóanyag mennyire hatékony a vírus folyamatosan változó új törzseivel szemben. Az eredmények mindenesetre komoly előrelépést jelentenek a haszonállatokat érintő mRNS-alapú állategészségügyi megoldások fejlesztésében.