Kép: PénzcentrumÉvente 240 milliárd forint hiányzik a magyar vízgazdálkodásból egy friss tanulmány szerint
2026. 11. 16. — 21:04
Az Európai Régiók Bizottságának tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a LIFE-program tervezett átalakítása veszélyeztetheti a helyi klímaalkalmazkodási fejlesztések finanszírozását, miközben Magyarországon jelentős vízgazdálkodási beruházási hiány van.
- Magyarországon évente mintegy 610 millió eurónyi további beruházásra lenne szükség a vízgazdálkodási célkitűzések teljesítéséhez.
- Az elöregedő és túlterhelt csatornahálózatok miatt a települések egyre nehezebben birkóznak meg a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékkal.
- Budapesten kísérleti kék-zöld infrastruktúrákkal, például esőkertekkel és zöldtetőkkel próbálják évente 39 olimpiai úszómedencényi esővíz elvezetését tehermentesíteni.
- Az uniós LIFE-program önállóságának tervezett megszűnése miatt a helyi környezetvédelmi projektek háttérbe szorulhatnak a nagyobb finanszírozási alapokban, más gazdasági, ipari vagy versenyképességi célok mellett.
- A beruházásokokat a forráshiány mellett a bonyolult adminisztráció és az önkormányzati hatáskörök megosztottsága is jelentősen hátráltatja.
A Pénzcentrum által ismertetett jelentés kiemelt esettanulmányként mutatja be a Városi Eső projektet, amely Budapest három eltérő adottságú területén – a hegyvidéki XII., a kertvárosi XVIII. és a sűrűn beépített VII. kerületben – vizsgálta a vízmegtartó megoldásokat. A program keretében egy helyi léptékű klímamodellt és egy, egész Budapestre kiterjedő csatornahálózati sérülékenységi elemzést dolgoztak ki; a kutatók szerint az alkalmazott módszerek más városokban is felhasználhatók. A kutatás szerint a csatornahálózat bővítése nem feltétlenül az egyetlen megoldás: természetalapú, decentralizált módszerekkel az esővíz egy része ott hasznosítható vagy tárolható, ahol lehullik, ami csökkentheti a csatornahálózat terhelését.
A kutatás rávilágít, hogy a környezetvédelmi beruházások előtt gyakran nem technikai, hanem bürokratikus akadályok tornyosulnak. A budapesti program esetében a beruházási és a nem infrastrukturális, úgynevezett „puha” tevékenységekre fordítható források aránya jelentett akadályt; a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti feladatmegosztás, valamint az adminisztratív és közbeszerzési eljárások kezelése szintén nehézséget okozott. Az Európai Bizottság korábbi országjelentése szerint Magyarország 2020-ban még csak 59 százalékban felelt meg a települési szennyvízkezelésre vonatkozó uniós irányelveknek, ami jelzi a víziközmű-infrastruktúra elmaradottságát.
A legnagyobb bizonytalanságot a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés tervezett átalakítása okozza. Ha a LIFE-program a javaslat szerint elveszíti önállóságát, és tevékenységei nagyobb uniós finanszírozási eszközökbe kerülnek át, fennáll a veszélye, hogy a helyi környezetvédelmi projektek háttérbe szorulnak más gazdasági, ipari vagy versenyképességi célok mellett. Bár az Európai Parlament 2026 áprilisában a források szinten tartását szorgalmazta, a végleges finanszírozási struktúra és a helyi önkormányzatok közvetlen hozzáférése továbbra is nyitott kérdés.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


