Európai összefogással válaszolnának az egyre súlyosabb éghajlati károkra

Az Európai Bizottság által javasolt uniós jogszabály három konkrét globális felmelegedési forgatókönyvvel segítené az előrelátást: 2030-ra 1,5, 2050-re 2, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokos emelkedéssel számol. A felkészülést olyan digitális megoldások támogatják, mint az éghajlati veszélyeket mutató Európai Klímatérkép, valamint a kifejezetten alkalmazkodási technológiák kiválasztására szolgáló navigációs eszközök. A tervek között szerepel a 100 leginkább kitett európai térség azonosítása, emellett a Bizottság hőhullámkezelési és katasztrófavédelmi kezdeményezéseket is tervez.

Magyarországon Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója és senior klímapolitikai tanácsadója szerint a klímakockázatoknak a hosszú távú gazdasági, fejlesztési és biztonsági döntések alapvető szempontjává kell válniuk. Schaffhauser Tibor szakértő szerint nem feltétlenül új intézményekre, hanem a meglévő tervezési folyamatok összehangolására van szükség. Egy 200 szervezetet tömörítő civil kezdeményezés például azt javasolja, hogy egy bizonyos értékhatár felett tegyék kötelezővé a klímakockázati hatásvizsgálatot minden állami beruházásnál és területrendezési tervnél.

A hazai vízgazdálkodásban kritikus pont a vízhiány és a hirtelen lezúduló csapadék kezelése. A szakértői ajánlások hangsúlyozzák az árterek és vizes élőhelyek megőrzését, valamint azt, hogy a zöldmezős beruházásokkal szemben a már beépített, de kihasználatlan területeket kellene előnyben részesíteni a táj vízmegtartó képességének védelme érdekében. A védekezési munkálatok és beruházások finanszírozását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) bevételei és a hazai zöldkötvények is segíthetik.