PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Albert

Eltörlik a szökőmásodpercet, de a döntés a távoli jövőben még gondot okozhat

2026. 11. 15. — 01:14

A nemzetközi mérésügyi vezetők megszavazták az időszámítás és a Föld forgása közötti eltérést korrigáló egység kivezetését, tehermentesítve ezzel a precíziós rendszerek üzemeltetőit.

  • A szökőmásodperc rendszeres beiktatása eddig kötelező feladatot jelentett az informatikusoknak, kutatóknak és a meteorológusoknak egyaránt.
  • Az időszámítás alapját korábban a Föld forgása adta, de a modern technológiák számára már zavaró az ingadozó sebesség.
  • Egy nap hivatalosan 86 400 másodpercből áll, ám a bolygó forgási ciklusai apró, de mérhető eltéréseket mutatnak.
  • Egyes szakértők szerint a kivezetés csupán elodázza a technikai nehézségeket a ma még beláthatatlanul távoli jövőbe.

Az emberiség évezredeken át a Föld forgását tekintette a legpontosabb időmérőnek, és a napok, illetve évek ciklikusságát használta az idő mérésére. A hagyományos felosztás szerint egy nap 24 órából, azaz 86 400 másodpercből áll. Bár ez az ingadozás az emberi érzékelés számára láthatatlan, a múlt század közepétől, a számítógépek megjelenésével és az űrkutatás fejlődésével az időszámítási eltérések egyre zavaróbbá váltak.

A szökőmásodperc rendszeres beillesztése az időszámítás és a Föld változó forgási sebessége közötti eltérések kezelését szolgálta. A nemzetközi mérésügyi szervezet döntése a szökőmásodperc eltörléséről szól. A Magyar Hang cikke rávilágít, hogy bár az informatikusok és meteorológusok megszabadulnak a rendszeres manuális beavatkozástól, a szakma egy része aggódik. Véleményük szerint az eltörlés nem oldja meg véglegesen a természetes és a technológiai időmérés közötti eltérés problémáját, csupán a jövő kutatóira hárítja annak kezelését.

Kapcsolódó cikkek

Kép: Index.hu

A HUN-REN Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhálózat néven működhet tovább

A tervezett módosítás szerint a szervezet MTA KH néven működik tovább, az intézetek önálló jogi személyek lesznek, az állami ingatlanok pedig továbbra is állami tulajdonban maradnak; vagyonkezelői jogot a kutatóhálózat and az intézetek kapnak rájuk.

4 forrásTudomány / Tudományos díjak és kutatáspolitika

Vissza a főoldalra