Dustin Hoffman őszinte memoárral jelentkezett: szembesülés a múlttal 89 évesen

A Look at Me (Nézz rám) című kötet nem időrendben, hanem anekdoták mozaikjaként mutatja be a 89 éves sztár életét. A könyvben Hoffman tisztázza a Laurence Olivier-vel kapcsolatos híres történetet is: a legendás „próbálj meg inkább játszani” tanács nem a Method Acting túlzásai, hanem egy átmulatott, kábítószeres éjszaka utáni gyenge fizikai állapota miatt hangzott el. A színész elismeri, hogy karrierje során gyakran került konfliktusba rendezőkkel, köztük Mike Nicholsszal és Sydney Pollackkal.

A memoár egyik legvitatottabb része a #MeToo-mozgalomhoz való viszonya. Hoffman mindössze néhány oldalon tárgyalja az ellene felhozott szexuális zaklatási vádakat. Bár elismeri, hogy egyes nőket kényelmetlen helyzetbe hozott, és talán nem volt elég empatikus, azt állítja, soha nem vett el szexuálisan senkitől olyasmit, amit az illető nem akart adni. A The Guardian kritikája szerint a könyv ezen része döbbenetes önreflexió-hiányról tanúskodik, mivel a színész a vádakat a McCarthy-korszak boszorkányüldözéséhez hasonlítja, és azt állítja, olyan dolgokat mondtak róla, amelyek egyszerűen nem igazak.

A kötetben központi szerepet kap a családi háttér, különösen Hoffman apja, Harry, aki a Columbia Pictures kelléktárvezetője volt. A színész szerint apja saját be nem teljesült rendezői vágyait és frusztrációit gyakran erőszakos formában vezette le fiaival szemben. Ennek ellenére Hoffman elárulja, hogy több szerepének megformálásakor – például Az ügynök halála Willy Lomanjeként – tudatosan merített apja gesztusaiból és tragikus karakteréből. A könyv kitér egy korai konyhai balesetre is: Hoffman az égési sérülései miatt elveszítette 1964-es Broadway-szerepét, és kórházba került.