PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Márton

Drasztikusan nyílik a fizetőképességi olló: Észak-Magyarországon a legnehezebb a helyzet

2026. 11. 11. — 06:42

Az Intrum legfrissebb indexe szerint a stabil foglalkoztatottság ellenére mélyülnek a területi különbségek, a fővárosban pedig a lakhatási költségek emésztik fel a magasabb béreket.

  • Észak-Magyarországon a fizetési hátralékokkal küzdők aránya 17,4 százalék, ami majdnem a duplája az uniós átlagnak.
  • A fizetőképességet egyre kevésbé a munkaerőpiacról való teljes elszakadás, inkább a munkajövedelmek szintje, a megélhetési költségek és a korábban felhalmozott pénzügyi tartalékok nagysága határozza meg.
  • Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb a fizetési hátralékokkal küzdők aránya: 2,2 százalék.
  • Az északi és keleti régiókban a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya több mint kétszerese az európai átlagnak.

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös Regionális Fizetőképességi Indexe (IRFI) rávilágít, hogy Magyarországon a munka önmagában már nem feltétlenül garantálja a pénzügyi stabilitást. Bár országos átlagban látható javulás, az egyes régiók közötti szakadék egyre aggasztóbb mértékű. A fejlettebb Nyugat- és Közép-Dunántúl mutatói az uniós átlagnál is kedvezőbbek, míg az észak-alföldi és dél-dunántúli térségekben 11 százalék feletti a pénzügyi nyomás.

A főváros és Közép-Magyarország speciális helyzetben van. Itt a jövedelmek ugyan magasabbak, de a lakhatási költség-túlterheltség jelentős: Budapesten a lakhatási költségek sokkal nagyobb pénzügyi nyomást rónak a családokra, mint a környező Pest régióban. A 2025-ös adatok szerint a fizetőképességet a megszerezhető munkajövedelmek szintje, a megélhetési költségek és a korábban felhalmozott pénzügyi tartalékok nagysága egyaránt befolyásolja.

A statisztikák szerint a súlyos anyagi és szociális depriváció tekintetében is kettészakadt az ország. Míg az Európai Unióban átlagosan a lakosság 6,3 százaléka él nélkülözésben, addig az északi és keleti magyar régiókban ez az arány a 14 százalékot is eléri. Ez a társadalmi paradoxon azt mutatja, hogy a foglalkoztatás önmagában nem garantálja a pénzügyi stabilitást: a fizetőképességet a megszerezhető munkajövedelmek szintje, a megélhetési költségek és a pénzügyi tartalékok nagysága határozza meg.

Kapcsolódó cikkek

2 százalékra emelkedett az infláció októberben

A fogyasztói árak havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek, ami megegyezik az elemzői várakozásokkal. Az éves maginfláció szintén növekedést mutatott, elérve a 2,1 százalékos szintet.

1 forrásGazdaság / Makrogazdaság

Vissza a főoldalra