Drasztikus olajárcsökkenést vár a Morgan Stanley, miközben apadnak a globális tartalékok

Mike Wilson érvelése szerint az olajár várható esése mögött a geopolitikai kockázatok csökkenése, a kereslet mérséklődése és a megnövekedett energetikai beruházások állnak. Az Investing.com cikke megjegyzi, hogy a Brent ára a közelmúltban 17 százalékot esett, a piaci hangulatot pedig az amerikai félidős választások utáni diplomáciai várakozások is alakítják. Donald Trump amerikai elnök mérsékletre intett Iránnal szemben, bár Teherán egyelőre cáfolja, hogy hivatalos béketárgyalások zajlanának.

Bár a közel-keleti olajexport a háború előtti szint közelébe emelkedett, a szállítási nehézségek továbbra is jelentősek: a magas fuvardíjak és a háborús biztosítási díjak miatt a szállítás költsége hordónként akár a 30 dollárt is elérheti. Sultan Al Jaber, az emírségekbeli ADNOC vezérigazgatója kiemelte, hogy a közel-keleti válság kezdete óta közel egymilliárd hordót hívtak le a globális tartalékokból. Amin Nasser, a szaúdi Aramco vezére ehhez hozzátette, hogy a kereslet folyamatos kiszolgálása mellett a készletek teljes feltöltése akár két évig is eltarthat.

A piaci bizonytalanságot növeli az Amerikai Petróleum Intézet (API) legfrissebb jelentése, amely a várt egymillió hordós csökkenés helyett csaknem tízmillió hordós készletapadásról számolt be az Egyesült Államokban. Ez a kereslet váratlan erejére utal, ami rövid távon ellensúlyozhatja a Morgan Stanley által jósolt árcsökkenést. Annak ellenére, hogy a Hormuzi-szorosban a közelmúltban is gyulladtak ki tankerek, a térségen áthaladó olaj- és gázforgalom a konfliktus kezdete óta most érte el a legmagasabb szintet.