COP31: Antalyában tárgyalnak a vezetők, miközben 2026 lehet a valaha volt legmelegebb év

A konferencia kaotikus szervezéssel indult Törökországban: a delegációk közlekedési nehézségekre és órákig tartó várakozásra panaszkodtak a bejutásnál. Simon Stiell, az ENSZ klímavédelmi vezetője nyitóbeszédében válaszút elé állította a nemzeteket: „áram vagy sokk” – utalva arra, hogy a megújuló energiára való áttérés már most is jelentős megtakarítást jelent a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben. Stiell kiemelte, hogy a tiszta energiaforrások tavaly mintegy félbillió dollárt spóroltak meg a világgazdaságnak.

A villamosítási célokról szóló vita várhatóan megosztja az országokat. A BBC értesülései szerint az Európai Unió csak olyan villamosítási célt támogatna, amelynek teljesítésébe nem lehet beszámítani a földgázt, míg Szaúd-Arábia és Oroszország a gázt továbbra is „tisztább” alternatívaként kezelné. A brit kormány ezzel szemben vonakodik új célok kijelölésétől, szerintük a korábbi megállapodások betartására kellene fókuszálni. A vitát nehezíti, hogy sok ország a segélykereteit védelmi kiadásokra és az iráni–amerikai háború után megugró energiaárak miatt a háztartások rövid távú támogatására csoportosította át.

A BBC szerint a világ az évszázad végére 2,8 Celsius-fokos felmelegedés felé tart, ami meghaladná a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt. A szélsőséges időjárás már most pusztító: a források emlékeztetnek a nepáli gleccseromlásra, amely több mint ezer áldozatot követelt. Az Independent szerint idén a korábbi COP-konferenciáknál több szó eshet olyan vitatott technológiákról, mint a napsugárzás módosítása és a szén-dioxid-leválasztás, amelyekkel a globális hőmérsékletet próbálnák visszaszorítani az 1,5 Celsius-fokos küszöb alá.