Brit klímabiztonsági fordulat és az óceánok védelme az antalyai klímacsúcson

A brit kormányzati stratégiaváltás hátterében az a felismerés áll, hogy a klímaváltozás már jelenleg is közvetlen veszélyt jelent az alapvető ellátórendszerekre. A brit Joint Intelligence Committee értékelése is rögzíti, hogy a klímaváltozás már most terheli az élelmiszer-rendszereket és az energiabiztonságot. Az ukrajnai orosz invázió energiaár-sokkokat okozott Európában, a Hormuzi-szoros körüli instabilitás pedig szintén emlékeztet az ország külső kitettségére. A klímavédelem fontosságát mutatja az is, hogy 2020 óta az Egyesült Királyság öt legrosszabb aratási szezonjából négyet már regisztráltak, ami komoly nyomást gyakorol a hazai élelmiszer-termelésre.

Az óceánok helyzete kritikus: az ipari forradalom óta az emberi eredetű szén-dioxid 30 százalékát és a többlethő 90 százalékát nyelték el, de ez a pufferkapacitás gyengülni látszik. John Kerry, az Egyesült Államok korábbi klímavédelmi különmegbízottja szerint az óceánok meggyógyítása nélkül nem oldható meg a klímaválság. A tengerek savasodása nemcsak a korallzátonyokat károsítja, hanem érinti a helyi halászatot is, amivel közvetlenül veszélyezteti a partmenti közösségek élelmezésbiztonságát és megélhetését.

Az antalyai tárgyalások egyik fő célkitűzése, hogy a vízi ökoszisztémákat – például a tengerifű-mezőket és sós mocsarakat – integrálják a nemzeti klímavédelmi tervekbe (NDC). Bár a világ országai korábban megállapodtak az óceánok 30 százalékának 2030-ig történő védelméről, a klímavédelmi forrásoknak jelenleg kevesebb mint egy százaléka jut a tengerek védelmére. Az új óceán-klímavállalások több mint 60 százaléka pénzügyi és technikai támogatástól függ.