Kép: hvg.huBreuer, Goldfinger és a nyers beton: a brutalizmust mutatja be egy új tárlat
2026. 11. 22. — 20:44
A Walter Rózsi-villa kiállítása a XX. század egyik legvitatottabb építészeti irányzatát járja körül magyar alkotók hazai és nemzetközi munkásságán keresztül.
- A tárlat Breuer Marcell és Goldfinger Ernő munkáin keresztül szemlélteti a brutalizmus globális elterjedését és magyar vonatkozásait.
- A brutalizmus különböző politikai és társadalmi rendszereken átívelve teremtett közös urbanisztikai nyelvet.
- A kiállítás azt vizsgálja, miként válhat egy épület a társadalmi átalakulás jelképévé, és hogyan lehet gyorsan, nagy léptékben, korszerű technológiákkal építeni, illetve új közösségi infrastruktúrát teremteni.
- A kurátorok azt vizsgálják, hogyan alakult ki és terjedt el a brutalizmus, milyen helyi sajátosságokat vett fel, és miért vált az építészettörténet egyik legtöbbet vitatott irányzatává.
A „Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát” című kiállítás a Walter Rózsi-villában arra keresi a választ, hogyan vált a nyers beton és monumentális megformálása a hidegháború időszakán túlmutató építészeti stílussá. A Kovács Dániel és Sebestyén Ágnes Anna kurátori munkáját dicsérő kiállítás azt vizsgálja, hogyan alakult ki és terjedt el a brutalizmus, milyen helyi sajátosságokat vett fel, és miért vált az építészettörténet egyik legtöbbet vitatott irányzatává.
A kiállítás azt is vizsgálja, hogyan terjedt el a brutalizmus a különböző politikai rendszerekben. A brutalizmus az Egyesült Államok és Nyugat-Európa nagyvárosaiban éppúgy megjelent, mint a szocialista országok lakótelepein; a függetlenné vált afrikai államok a modernitás kifejezésére és a lakhatási problémák megoldására alkalmazták. A kiállítás a stílus helyi sajátosságait, az egyetemi központok és középületek formavilágát, valamint az irányzat körüli vitákat is elemzi.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


