PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Tivadar

Kép: Blikk

Baka András az Alkotmánybírósághoz küldte az állami vagyonvédelmi törvényt

2026. 11. 09. — 17:56

Az államfő szerint a mindössze 26 óra alatt áterőltetett jogszabály több ponton sérti az Alaptörvényt, veszélyezteti a jogbiztonságot és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.

  • Baka András kifogásolta, hogy a törvény társadalmi egyeztetés nélkül, kivételes eljárásban, alig egy nap alatt ment át az Országgyűlésen.
  • Az elnök szerint az alapkezelők visszamenőleges leválthatósága sérti a tulajdonhoz való jogot és a magánbefektetők szerződéses szabadságát.
  • A jogszabály csorbítaná a kisrészvényesek védelmét azáltal, hogy mentesítené a nagybefektetőket a korábban kötelező vételi ajánlattétel alól.
  • A módosítás érinti az MBH Bankot és a 4iG-t, utóbbi esetében az állami befolyásszerzést teheti egyszerűbbé a jövőben.

A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott, a köznyelvben csak lex MBH-4iG-ként emlegetett törvénymódosítás egyik legvitatottabb pontja a zártkörű befektetési alapokra vonatkozik. A szabályozás lehetővé tenné, hogy a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszerítse az alapkezelő leváltását. Baka András érvelése szerint ez azért aggályos, mert a szabály a már működő, sőt a tisztán magántőkéből álló alapokat is érintené, ami sérti a szerzett jogokat és a jogbiztonságot. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) külön kérte az államfőt, hogy a kisrészvényesek jogainak védelmében ne írja alá a dokumentumot.

A törvény emellett közvetlen állami pénzügyi érdekeket is szolgálna. A Kontroll és a Telex beszámolója szerint a jogszabály megszüntetné a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét (SZHISZ), amelynek vagyona az államhoz kerülne. Ez magában foglal egy közel 190 milliárd forint névértékű kötvényállományt is, amely az MBH Bankhoz köthető, így az állam új nyomásgyakorló eszközhöz jutna a pénzintézet tulajdonosaival szemben.

Baka András a Sándor-palota közleménye szerint arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok ilyen jellegű, közhatalmi torzítása megingathatja a nemzetközi befektetők bizalmát a teljes magyar pénzügyi rendszer iránt. Az elnök külön kiemelte: a törvény indoklása alapján nem érthető a rendkívüli sietség, amivel a parlament november 3-án, érdemi szakmai kontroll nélkül megszavazta a javaslatot. Az Alkotmánybíróság döntéséig a törvény nem hirdethető ki.

Kapcsolódó cikkek

Vissza a főoldalra