Kép: Agroinform.huAz ókori Egyiptomig nyúlhat vissza a libahizlalás története
2026. 11. 18. — 22:15
A hízott libamáj magyar különlegesség, előállításának múltja azonban több földrészen átível. A francia foie szó az ókori fügés hizlalás emlékét őrzi.
- Az időszámításunk előtt 2500 körüli egyiptomi ábrázolások madarak töméses hizlalására utalnak, de májuk fogyasztásáról kevesebb biztosat tudni.
- A középkorban európai zsidó közösségek is őrizték a libahizlalás gyakorlatát: a libazsír fontos szerepet kapott konyhájukban.
- Magyarországon kezdetben árpadarával és galuskaszerű takarmányokkal hizlaltak; a kukorica a 18. század második felétől terjedt el.
- A tömés megítélése ma is vitatott: az Európai Unióban nem általánosan tiltott, de alkalmazását állatjóléti és tagállami szabályok határozzák meg.
Az ókori görögök és rómaiak szárított fügét is használtak a hizlaláshoz. A latin iecur ficatum a fügével hizlalt állat máját jelölte; utótagjából alakult ki több újlatin nyelv májat jelentő szava, köztük a francia foie.
A magyar falusi családokban a libahizlalás az ünnepi készülődés része és jövedelemforrás is volt. A májukért tartott libákat akár négy-hat hétig tömték, míg a pecsenyelibáknál gyakran háromhetes hizlalást alkalmaztak. A magyar libamáj a 19. század végére külföldön is ismertté vált, jelentős része francia piacokra került.
A máj mérete önmagában nem garantálja a minőséget: a túlságosan zsíros alapanyag feldolgozás közben sok zsiradékot veszíthet. A tömés állatjóléti hatásairól és a megfelelő tartási módszerekről továbbra is szakmai viták folynak.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.
