Az iráni háború miatt idén csökkenhet a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása

A Törökországban zajló COP31 klímakonferencián bemutatott jelentés szerint a világ várhatóan 38,2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki idén fosszilis forrásokból. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: a javuló adatok nem feltétlenül jelentik a globális szennyezés tetőzését, mivel a változást nem strukturális reformok, hanem az amerikai–iráni háború okozta piaci sokk és az energiaárak drasztikus emelkedése váltotta ki. Glen Peters, az oslói CICERO központ kutatója szerint „egyetlen év kibocsátáscsökkenése még nem jelent tetőzést, hacsak nem strukturális változások hajtják”, utalva arra, hogy a geopolitikai helyzet rendeződése után a trend megfordulhat.

A legnagyobb kibocsátók körében felemás folyamatok zajlanak. Kína szén-dioxid-kibocsátása várhatóan közel 1 százalékkal mérséklődik, elsősorban az olajfelhasználás 5 százalékos visszaesése miatt. Az Egyesült Államokban 1,3 százalékos csökkenést jeleznek előre, ami a szénfelhasználás további visszaszorításának köszönhető. Ezzel szemben India kibocsátása jelentősen nőtt a szénre való fokozott támaszkodás miatt, még úgy is, hogy az ország olajfogyasztása kismértékben csökkent.

A jelentés arra is rámutat, hogy a fosszilis energiahordozók használatának enyhe visszaesését teljesen elsöpörték a délkelet-ázsiai erdőtüzek és a mezőgazdasági területek növelése miatti erdőirtások. Emiatt a légkörbe kerülő összes szén-dioxid mennyisége a tavalyi 42,8 milliárd tonnáról várhatóan 43,3 milliárd tonnára emelkedik 2026-ban. A tudósok kalkulációi szerint a világnak mindössze 150 milliárd tonnányi „szén-dioxid-kerete” maradt, ha el akarja kerülni a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos küszöbértékének tartós átlépését, ami a jelenlegi kibocsátási szintek mellett kevesebb mint négy év alatt elfogyhat.