PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: Portfolio.hu

Az euróbevezetés önmagában nem okoz tartós áremelkedést, a gazdasági fejlődés a fontosabb tényező

2026. 11. 16. — 19:23

A 2026-os adatok szerint a lakossági félelmek látványosan mérséklődtek, miközben a magyar árszínvonal már most meghaladja a korábbi belépők szintjét.

  • A magyar válaszadók mindössze 25 százaléka számít drágulásra, míg Lengyelországban és Csehországban ez az arány 70 százalék körüli.
  • A korábbi csatlakozó országok adatai szerint az árszínvonal emelkedése inkább a gazdasági felzárkózással járt együtt, mint az euró bevezetésével.
  • Az euró bevezetésekor alkalmazott felfelé kerekítés csupán néhány tized százalékos, egyszeri inflációs többletet eredményezhet a piacon.
  • A magyar árszínvonal jelenleg az uniós átlag 78 százaléka, így kisebb tér maradt a további ugrásszerű drágulásra.
  • A forrás szerint az energiaár-sokkok sokkal inkább befolyásolják az inflációs folyamatokat, mint az átváltáskor esetleg alkalmazott felfelé kerekítés.

Az euróbevezetés körüli aggályokat alapvetően két tényező táplálja: a kereskedők esetleges felfelé kerekítése az átváltáskor, valamint a félelem, hogy az árak hirtelen felzárkóznak az uniós átlaghoz. A Portfolio elemzése szerint azonban a korábbi csatlakozók – például a balti államok vagy Horvátország – példája azt mutatja, hogy a tartós árszínvonal-emelkedés a reálgazdasági konvergenciával, azaz az ország fejlettségének javulásával párhuzamosan következik be, függetlenül a használt devizától.

Magyarország sajátos helyzetből vághatna neki a csatlakozásnak, mivel az árszintje már most magasabb (78%), mint bármelyik korábbi tagállamé volt a belépése pillanatában. Összehasonlításképpen: Az euróbevezetés előtt öt évvel csak Lettországban és Horvátországban haladta meg a 70 százalékot az árszínvonal az uniós átlaghoz képest. A forrás szerint a jelenlegi magas magyar relatív árszint miatt kisebb lehet a tere egy esetleges további áremelkedésnek, mint a korábban csatlakozó országokban.

A társadalmi hozzáállás is jelentősen megváltozott az elmúlt években. Míg 2020-ban még a magyarok többsége tartott az inflációtól, a 2026-os felmérés szerint csökkent azok aránya, akik az euró bevezetése miatt áremelkedésre számítanak. Az elemzés arra is rámutat, hogy az olyan külső gazdasági hatások, mint egy energiaár-sokk, sokkal inkább befolyásolják az inflációs folyamatokat, mint az átváltáskor esetleg alkalmazott felfelé kerekítés, amely néhány tized százalékpontos átmeneti inflációs többletet okozhat.

Kapcsolódó cikkek

Kép: femina.hu

Maradhat az 5,5 százalékos alapkamat, 2027-ig tolódhat a jegybanki kamatcsökkentés

A jegybank várhatóan novemberben sem lazít: a nemzetközi bizonytalanság óvatosságra inti a döntéshozókat, noha a hazai inflációs adatok alapján lenne lehetőség kamatcsökkentésre. Az elemzők többsége szerint idén már nem várható kamatvágás; a következő csökkentés legkorábban 2027 elején jöhet, de akár az év második felére is tolódhat.

1 forrásGazdaság / Bankok és monetáris politika

Vissza a főoldalra