Kép: ForbesAz elmúlt évtizedek egyik legnagyobb ózonlyuka alakult ki az Antarktisz felett
2026. 11. 07. — 17:34
Az erős poláris örvény miatt 2026-ban az elmúlt 48 év hetedik legnagyobb ózonlyukát mérték, ám a nemzetközi korlátozásoknak köszönhetően a védőréteg hosszú távú gyógyulása továbbra is tart.
- A 2026-os ózonlyuk átlagos kiterjedése szeptember és október között 25 millió négyzetkilométer volt az Antarktisz feletti térségben.
- Paul Newman, a Marylandi Egyetem vezető kutatója hangsúlyozta, hogy a gyógyulás jeleként az ózonlyuk az utóbbi években szezonálisan egyre később formálódik.
- A szokatlan méretet egy intenzív poláris örvény okozta, amely tartósan hideg levegőt zárt a déli sarkvidék fölötti magasabb légrétegekbe.
- A mérések szerint az idei csúcsérték 27,2 millió négyzetkilométer volt, ami tíz százalékkal elmarad a 2000-ben mért abszolút rekordtól.
- A szakértők várakozásai szerint az 1987-es montreali jegyzőkönyv nyomán az ózonlyuk a megmaradt vegyületek lebomlása után, nagyjából a 2070-es években állhat helyre.
A szakemberek szerint a 2026-os jelenség hátterében nem a környezetvédelmi intézkedések kudarca, hanem meteorológiai tényezők állnak. A sztratoszférikus poláris örvény egy olyan szezonális légáramlat, amely elszigeteli a hideg levegőt az Antarktisz felett, megteremtve a feltételeket a poláris sztratoszférikus felhők kialakulásához. Amikor az emberi tevékenységből származó bróm- és klórvegyületek bejutnak ezekbe a felhőkbe, az ultraibolya sugárzás hatására elinduló kémiai reakciók elpusztítják az ózonmolekulákat. Idén az örvény a szokásosnál erőteljesebb volt, ami tágabb teret engedett a pusztulási folyamatnak.
A tudósok műholdakkal és a Déli-sarkról felbocsátott meteorológiai ballonokkal folyamatosan monitorozzák a védőréteg állapotát. Paul Newman szerint az ózonlyuk az utóbbi években egyre később alakul ki, ami az ózonréteg gyógyulására utal. A Forbes cikke szerint a CFC-k és más ózonkárosító vegyületek korlátozása nélkül az ózonlyuk jóval nagyobb lett volna. Az ózonréteg kritikus fontosságú a földi élet számára, mivel természetes fényvédő pajzsként szűri ki a káros ultraibolya sugárzást.
Fontos különbséget tenni a sztratoszférikus „jó” ózon és a földközeli „rossz” ózon között. Míg a magaslati réteg védelmez minket, addig a talaj közelében az ózon légszennyező anyagként viselkedik.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


