Ausztria leszámol a kémek kánaánjával: drasztikus törvénymódosítás jön

Az osztrák főváros a második világháborút követő szövetséges megszállás óta kiemelt diplomáciai és hírszerzési csomópont. Beate Meinl-Reisinger külügyminiszter szerint a kormány véget akar vetni annak a helyzetnek, amely miatt Bécset a kémek fővárosaként emlegetik; a város háború utáni múltja és „A harmadik ember” című film körüli romantika is hozzájárul ehhez a képhez, és kijelentette: Ausztria többé nem néz félre, ha a diplomáciai státuszt hírszerző tevékenység álcázására használják. A hatályos szabályozás szerint ugyanis jelenleg csak az Ausztria kárára elkövetett kémkedés minősül bűncselekménynek, ami tág teret hagy a más államok vagy szervezetek ellen irányuló műveleteknek.

A jogszabálytervezet benyújtását megelőzően, októberben négy újabb orosz diplomatát utasítottak ki „státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenység” miatt. Ezzel 2020 óta összesen tizennyolcra nőtt a kiutasított orosz tisztviselők száma, akik a nagykövetségen, illetve a bécsi ENSZ- és EBESZ-képviseleteken dolgoztak. Noha Ausztria katonailag semleges maradt, a kormány politikailag elkötelezett Ukrajna mellett, és a törvénymódosítással szűkítené a külföldi ügynökök mozgásterét.

A tervezett módosítás szerint a nemzetközi szervezetek elleni kémkedésért akár öt év szabadságvesztés is kiszabható lesz. A Portfolio által szemlézett Reuters-tudósítás hangsúlyozza, hogy a kormány a törvénytervezetet egy rövid véleményezési időszak után terjeszti a parlament elé, remélve, hogy ezzel sikerül felszámolni a diplomáciai mentesség mögé rejtett titkosszolgálati visszaéléseket.