Átfogó javaslatcsomag érkezett a közmédia átalakítására és a közösségszolgálatra

A javaslatot jegyző szerző – aki a Tisza-szigetek Egyeztető Fórumának tagja – hangsúlyozza, hogy a kormányváltás önmagában nem elegendő a társadalmi változáshoz. Olyan modellt vázol fel, amelyben a közmédia nem csupán tájékoztat, hanem segít feltárni a közös problémákat és számonkérhetővé teszi a megoldásokat. A részvételiség jegyében a kistelepülések, civil szervezetek és marginalizált csoportok nem illusztrációként, hanem önálló tudással rendelkező szereplőkként jelennének meg a műsorokban.

A szakmai függetlenség megteremtéséhez nyilvános vezetői pályázatokat, átlátható költségvetést és szerződéseket, valamint érdemi panaszkezelési rendszert javasolnak. A társadalmi ellenőrzés ugyanakkor nem jelentene beleszólást az egyes riportok szakmai tartalmába; a közösség kizárólag a közszolgálati küldetés teljesülését kérhetné számon. A szerző szerint ez a megközelítés összhangban áll az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének (EBU) felfogásával is, amely a közmédiát a közönségért működő, pártpolitikától független intézményként határozza meg, amelynek tájékoztató, oktató és szórakoztató feladata az egész társadalomra kiterjed.

A javaslat kitér a korrupció bemutatására is: a cél az, hogy a közmédia ne csak az ellopott pénzről beszéljen, hanem a visszaélések miatt elveszett közösségi lehetőségeket és a bizonyítható károkat is tárja fel. Az írás végén a szerző arra kéri Radnai Márkot és a Közhang stábját, hogy a beérkező javaslatok értékelése és az azokra adott vezetői válaszok legyenek nyilvánosan követhetők. „Ne csak azt tudhassuk meg, hogy meghallgattak bennünket, hanem azt is, milyen következménye lett a részvételünknek” – fogalmaz a cikk.