Amikor a mozivászon életre kel: Valódi gyilkosságok a Halloween-filmek árnyékában

Jake Evans 2012-es texasi kettős gyilkossága során egy nagyapjától származó revolverrel végzett 48 éves édesanyjával és 15 éves húgával. A fiú a segélyhívót meglepően nyugodtan tárcsázta, és közölte a diszpécserrel tettét. Négyoldalas vallomásában részletezte, hogy Rob Zombie 2007-es Halloween-feldolgozása ragadta meg a figyelmét, különösen a főhős megbánás nélküli brutalitása, ami elgondolkodtatta saját reakcióiról is. Eredetileg további családtagjaival is végezni akart, de végül feladta magát; a bíróság 2015-ben 45 év börtönbüntetésre ítélte.

Richard Delmer Boyer ügye évtizedekkel korábbra nyúlik vissza: 1982-ben Fullertonban késelt halálra egy idős házaspárt, Francis és Aileen Harbitzot, akiknek fiával korábban baráti viszonyban állt. Boyer a támadás idején kábítószeres befolyásoltság alatt állt, és később azzal védekezett, hogy a Halloween II. képsorai elevenedtek meg előtte a gyilkosság idején, a valóság pedig eltorzult számára. Bár az első ítéletet 1989-ben eljárási hiba miatt hatályon kívül helyezték, az új eljárásban ismét bűnösnek találták, és 1992-ben ismét halálra ítélték a férfit.

A két eset azt mutatja, milyen összetett kapcsolat alakulhat ki a filmes erőszak, az egyéni gondolkodás és a valós bűntettek között. Evans a gyilkosságok előtti időszakban egy héten belül háromszor is megnézte a filmet; Boyer védelmi szakértője szerint a korábban fogyasztott szerek flashbacket idézhettek elő. Egy filmre való hivatkozás önmagában nem bizonyítja, hogy az alkotás bűncselekményt okoz; Boyer ügyében a bíróság nem fogadta el a védekezést a felelősség alóli mentesülés alapjaként.